A kór a test bármely szervét megtámadhatja, ettől függően változóak tünetei és a gyógyulási kilátások is. A több mint 200 fajta rákos megbetegedés közös jellemzője a mértéktelen sejtburjánzás. Egészséges sejtjeink időről időre osztódnak, mely osztódás genetikai programját a DNS tárolja. Ha egy adott sejt DNS-szerkezete valamilyen hatásra (ebben többek között sugárzás, vírusfertőzés, és bizonyos vegyületek játszanak szerepet) megváltozik, a programban zavar áll be és a sejtosztódás rendellenessé válik. A kóros sejtburjánzás felemészti a test energiáit, és ha a folyamat korlátozás nélkül folytatódik, elfogynak a tartalékok, majd bekövetkezik a halál.
A daganat kialakulása
Az osztódás során keletkező mutáns sejtek elszaporodva daganattá fejlődhetnek. A rákos sejtek a normálisnál sokkal gyorsabban, és általában 24 óránként osztódnak. A kialakult tumor tovább burjánzik, majd beszűrődik a szomszédos szövetekbe is. Másodlagos daganatok, azaz áttétek akkor alakulnak ki, ha a ráksejtek a véráram és a nyirokrendszer közvetítésével a szervezet távolabbi részeibe is eljutnak.
A betegség folyamatainak leírására a következő szakkifejezéseket használják az orvosi gyakorlatban. Neoplazma a kóros sejtek növekedését jelenti, tumor (vagy daganat) a sejtek által létrehozott csomó, mely elég nagy ahhoz, hogy látható vagy tapintható legyen, malignóma elnevezés a rendszertelen sejtburjánzásra és arra a képességre utal, hogy az behatol és elpusztítja a közeli szöveteket, továbbá távoli metasztázisokat (áttéteket) hoz létre. A daganatnak két fajtája létezik: malignus a rosszindulatú, illetve benignus a jóindulatú. A kettő között az a lényegi különbség, hogy az utóbbi növekszik, és nyomja a környező szöveteket, de nem támadja meg azokat, nem terjed át más testrészekre. Azonban a jóindulatú daganatok is válhatnak rosszindulatúvá, ezért szükség esetén eltávolítják őket. Ha a rákos sejtburjánzás üreges szerveket támad meg, karciómának, ha izmokban, szalagokban vagy csontokban alakul ki, szarkómának nevezik.
Korral jár? Hajlam?
Legfőbb kockázati tényezője az életkor. Ezer 40 évesből 3, 60 évesből 9, míg ugyanennyi 80 évesből már 18 betegszik meg rákban. Annak oka még nem teljesen tisztázott, hogy az öregedő szövetek miért fogékonyabbak a rákra. Mindez persze nem jelenti azt, hogy fiatalabb korban sohasem fordul elő, a hererák például a 19-44 év közötti férfiakat veszélyezteti leginkább. Egyes rákok gyermekekben is kialakulhatnak, ilyen pl. a leukémia, az agydaganat [0] vagy a csontrák. A gyermekkori daganatok kezelésében jelentős fejlődés történt már a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest is. Tíz évvel ezelőtt a leukémiás gyerekeknek mindössze 10 %-a gyógyult meg, szemben a mai 75 %-kal.
A betegség közel egyenlő arányban sújtja a nőket és a férfiakat, de mindkét nemben vannak szervek, melyek nagyobb valószínűséggel betegednek meg. Az emlőrák túlnyomórészt nőkben, a tüdőrák [0] férfiakban alakul ki.
A betegségre való hajlam öröklődik, de a kialakuláshoz e hajlam és a környezeti hatások interakciója vezethet el. Éppen ezért a rák kockázata jelentősen csökkenthető az egészséges életvitellel.
Gyakran érintett szervek
A leggyakrabban érintett szervek a gyomor és a belek, melyek gyógyulási aránya 35%-os. A többnyire dohányosoknál kialakuló tüdőrák gyógyulási aránya mindössze 10%. Az emlőrákban minden 12. nő érintett, a betegek 60 %-a mondhatja öt év elteltével, gyógyultnak magát. Az idejében észlelt bőrrák több mint 90%-os arányban gyógyítható, a húgyhólyagot és a prosztatát érintő elváltozások 60, ill. 45%-ban gyógyulnak a megfelelő kezelések hatására. A statisztikák szerint növekvőben vannak a tüdőt, a beleket, a prosztatát, a hasnyálmirigyet, az emlőt, a petefészket és a húgyhólyagot érintő rákos elváltozások.
Korai felismerés tünetek
A beteg felépülésének esélyeit minden esetben jelentősen javítja, ha a lehető legkorábban orvoshoz fordul problémájával. Ebben nagyon sokat jelentenek a rendszeresen végzett önvizsgálatok, ill. a szűrések. Még fokozottabban vonatkozik ez azokra, akik családjában előfordult már a rák valamilyen fajtája. A tünetek sokfélék lehetnek, intenzitásuk attól függ, hogy melyik stádiumról van szó, és milyen szervet érint a kóros sejtburjánzás. Van azonban néhány olyan tünet, melyek nem feltétlenül jelentik ugyan a rák jelenlétét a szervezetben, de előfordulásukról mindenképpen tájékoztatni kell orvosunkat:
• Hirtelen vagy érthetetlen okból történő fogyás vagy kimerültség.
• Bőr alatti csomók: nagy részük ártalmatlan, de főleg az emlőben észlelt csomót mindenképpen meg kell vizsgáltatni.
• Az anyajegy méretének vagy alakjának elváltozása.
• Seb, var, kelés, fekély, mely nem akar begyógyulni.
• Kóros vérzés, véres széklet, vizelet, menstruációs ciklustól független hüvelyi vérzés
• Makacs, múlni nem akaró köhögés, torokfájás vagy nyelési nehézség
• Székelési, vizelési szokások megváltozása.
• Állandó, megmagyarázhatatlan hasi fájdalom vagy emésztési zavar.