Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://vital.hu)

A jófiúk csapata: probiotikumok, prebiotikumok

Gondolta volna, hogy több mint hússzor annyi baktérium él a szervezetében, mint ahány sejtből áll az egész teste? S ha már a nagy számoknál tartunk, hinné-e, hogy minden pillanatban több baktérium izeg-mozog egyetlen emberben, mint ahány ember a Földön valaha élt? Vagy, hogy a szervezetünkben élő több mint 400-féle baktérium együttes súlya több, mint másfél kilogramm?

Első hallásra ijesztő, hisz a baktériumokról általában az a hír járja, hogy betegségeket terjesztenek. Nos, nem mind. Ez a testünkben nyüzsgő óriási baktérium-hadsereg zömében nem ellenünk dolgozik, hanem éppenséggel értünk, szervezetünk egészséges működéséhez elengedhetetlen a jelenlétük. Ők a probiotikumok.

A probiotikumok

A probiotikumok fontos szerepet játszanak a bélflóra természetes egyensúlyának fenntartásában, az emésztésben, a koleszterin-anyagcserében, és nem utolsósorban megakadályozzák, hogy szervezetünkben elszaporodjanak a káros baktériumok. A nevük talán már ismerős a különböző reklámokból: Bifidobacterium bifidum, Bifidobacterium longum, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Lactobacillus plantarum és a Streptococcus thermophilus. Ételekbe, táplálékkiegészítőkbe, gyógyszerekbe keverve ma már számos formában találkozhatunk velük.

E díszes társaság tehát legtöbbször a táplálékkal kerül a szervezetünkbe és a manapság széles körben fogyasztott tartósított, vegyi anyagokkal kezelt, egészségesnek éppen nem nevezhető ételek mellett jó, ha ügyelünk arra, hogy szükséges mennyiségben is jussanak el e barátságos organizmusok a megfelelő helyre. Fontos azonban, hogy tudjuk: ezek a jótét lények nem telepszenek meg tartósan az emésztőtraktusban – élettartamuk is csupán néhány hét – ezért gondoskodnunk kell az állandó utánpótlásról. Ráadásul korántsem elpusztíthatatlanok. A bélflóra egyensúlyi állapota könnyen felborítható és sajnos ezt gyakran meg is tesszük. Hogyan?

Számos gyógyászati módszer kifejezetten baktériumellenes (ami persze nem baj, csak tudjuk, mikor kell őket bevetni). Az antibiotikumok például ilyen szerek, és nem igazán vannak tekintettel a „jó” baktériumokra sem. Ilyen továbbá a kemoterápia, a radiológiai kezelés, de kibillent minket az egyensúlyi helyzetből a stressz, helytelen táplálkozás, illetőleg különböző betegségek is. A következmény pedig már ismert: a káros baktériumok elszaporodása a jótékonyak rovására, ami persze további betegségekhez vezet.

A prebiotikumok

Ezek azok az anyagok, amelyek a bélflórában segítik a hasznos baktériumok szaporodását. Közülük leggyakoribbak az ún. oligoszacharicdok, azon belül is kiemelkedő hatásúak az inulin, a laktulóz, és a galactooligoszacharid. Mielőtt még az élelmiszerboltok polcain keresnék ezeket a furcsa neveket, eláruljuk, hogy ezek a vegyületek természetes „csomagolásban” is elérhetők a borsóban, a babban, a hagymában, az articsókában, a csicsóka- és cikóriagyökérben, a vörös- és fokhagymában, a póréhagymában, a zabpehelyben, banánban, tejben és az érett sajtokban.

A prebiotikumokat mindenekelőtt azért szeretjük, mert segítik a „jó” baktériumok szaporodását (másik oldalról nézve gátolják a káros baktériumok térnyerését,) ugyanakkor hozzájárulnak a különböző ásványi anyagok, így pl. a kalcium, a magnézium, a cink és a vas felszívódásához.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://vital.hu/themes/sick/probiotikum.htm