Életünket számtalan olyan betegség keseríti meg, mely egy-egy szervünket végzetesen megkárosítja. Sokszor a szervátültetés az egyedüli megoldás, ez azonban nem csak az átültetendő szervek hiánya miatt lehet nehézkes: az átültetés komoly immunológiai kockázattal is jár. A legújabb genetikai kutatások szerint e problémán segíthetnek az őssejtek.

Bármi lehet belőlük

A fogantatáskor találkozik össze a petesejtben és az ondósejtben lévő 23-23 kromoszóma, és teremtődik meg az új élet indulásának alapja. A következő 14 napban a magzatkezdemény osztódni kezd. A méhbe ágyazódó szederszerű képződmény folyamatosan osztódó sejtjei az első 14 napban még teljesen egyforma tulajdonságokkal bírnak.

A 15. napon azonban történik valami. Ezen a napon megkezdődik a sejtek specializálódása, ideg-agysejtekké, izomsejtekké, bőrsejtekké, stb.; ekkor a sejtekben található genetikai anyag, vagyis a DNS különböző szakaszai lépnek működésbe. A specializálódásnak azonban ára is van: a sejtek döntő többsége elveszti azt a képességét, hogy bármilyen szervben helyt álljon. Nem minden "mindenre képes" sejt indul el azonban a specializálódás útján. Ezek a szöveti őssejtek, melyek a magzati fejlődés során később is megőrzik előbbi tulajdonságukat.

Az őssejt tehát egy alap: olyan sejt, melyből az ember differenciált szövetei, azokból pedig szervei fejlődnek ki. Az őssejt tartalmaz minden gént, ami a szervekben rejlik, ezért segítségükkel és a megfelelő genetikai információk előhívásával elvileg bármilyen szervünk pótlása lehetséges.

Az ilyen beavatkozásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: felnőtt szervezetből és embrióból. Utóbbit azért tartják alkalmasabbnak, mert az embrionális sejtek még igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képesek. Az embrionális őssejtek felhasználása azonban számos etikai kérdést vet fel. Szerencsére tudományos kutatások igazolták, hogy a magzati fejlődés 15. napján meginduló szerv-, szövet- és sejtspecializálódás ellenére a magzatban, elsősorban a vérképzőrendszerben megmaradnak ilyen őssejtek, melyek a születéskor a köldökzsinórvérből kinyerhetők.

A köldökzsinórvér

A köldökvér az újszülött vére, mely az elkötés után a köldökzsinórban és a méhlepényben marad. Ez az embrionális vér őssejteket is tartalmaz, melyeket fagyasztással konzerválni és tárolni lehet, hogy szükség esetén fel lehessen őket használni. A köldökzsinórvérből nyert őssejteket már eddig is számos alkalommal alkalmazták sikerrel csontvelő-átültetés pótlására, azonban a legújabb kutatások szerint az őssejteknek specializálódását irányítani is lehet.

Már emberi vizsgálatok eredményei is igazolják, hogy az őssejtekből előállított szívizomsejtek képesek beépülni a szívinfarktus után elhalt szívbe és helyreállítani annak működését. Állatkísérletek során a Parkinson- és az Alzheimer-kórban is igen ígéretesnek találták a köldökzsinórvérből nyert őssejtek alkalmazását.

Mindezek ismeretében a nyugati országokban és ma már Magyarországon is egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a szülők gyermekeik születésekor azok őssejtjeiről is gondoskodni kívánnak, ezért a köldökzsinórból nyert vért egy speciálisan erre létesített "bankban" őriztetik. Az így eltárolt és szükség esetén rendelkezésre álló őssejtek a felnőtt- vagy időskorban jelentkező betegségek igen hatásos orvoslását szolgálhatják.