Ki ne hallott volna még az epilepsziáról? Csakhogy a betegség az előbbieknél lényegesen bonyolultabb, sokszínűbb megjelenési formájú és okú kórkép, az egyik leggyakoribb idegrendszeri bántalom ráadásul. Amennyiben a családban már előfordult, akkor az általános népességhez viszonyítva megnő a kockázat is.
Az epilepszia rohamszerűen jelentkező, majdnem mindig eszméletvesztéssel járó, esetleg egyéb rohamszerű motoros, érző vagy vegetatív jelenségekkel kísért, kóros agyi izgalmi állapot. A roham alatt az agy felszínéről vagy mélyéből elvezetett abnormális elektromos jelenség elektroencefalográfiával (EEG) rendszerint kimutatható. Oka az agy idegsejtjeinek megzavart működése, az idegsejtek bizonyos csoportjának szinkron (egyidejű) kisülése. Hátterében némely esetben valódi morfológiai eltérést lehet találni, pl. agyfejlődési rendellenességet, szülés körüli vagy később szerzett traumás heget, helyi vérellátási zavart vagy daganatot. Máskor anyagcserezavar mutatható ki (alacsony vércukorszint stb.). Sokszor azonban semmilyen kézzelfogható okot nem találunk.
Az epilepsziák csoportosítása
Az epilepsziákat csoportosíthatjuk aszerint, hogy örökletesek vagy tüneti, szerzett agykárosodás következtében alakultak ki; klinikai tüneteik alapján; az elektroencefalográfia (EEG) alapján; illetve az első roham jelentkezésének időpontja szerint (pl. a 30. év után jelentkezők esetén késői epilepsziáról beszélünk).
Cikkünkben a tünetek szerinti részletezést választottuk, mivel a nem szakemberek mindig ezekkel a jelenségekkel találkoznak először, a többi tényezőről csak később szereznek tudomást.
A generalizált rohamok
Első formája a grand mal epilepszia: ez a laikus számára jól ismert kép az egész testre kiterjedő (innen a generalizált elnevezés) görcsökkel, eszméletvesztéssel jár. A rohamot a beteg megérezheti, ezt nevezzük aurának. Ezután tör ki az elvágódással járó roham, fel is ordíthat a beteg, majd légzésszünet alakul ki. Néhány másodperc múlva az egész testre kiterjedő rángások jelentkeznek, a beteg szája habzik, elharaphatja a nyelvét, esetleg vizeletét, székletét maga alá engedheti. A rángások percekig tartanak, amikor megszűnnek, a tudatzavar még egy ideig megmarad, az eszméletvesztés fokozatosan megy át ködös ébrenlétbe, majd a tudat feltisztul. A beteg a rohamra, illetve a roham utáni időre nem emlékezik vissza.
Ha a roham többször megismétlődik, idővel személyiségváltozás alakulhat ki: a beteg meglassul, körülményessé, esetleg túl precízzé válik, természete „tapadós” lesz, kóros nyugtalanság, ingerlékenység jelentkezhet. Jól beállított gyógyszeres kezelés mellett azonban ez csak ritkán fordul elő. A roham kiváltó tényezője lehet az alvásmegvonás vagy az ismételt fényinger (pl. diszkó, megvilágított alagútban való utazás, televíziónézés stb.). Terhesség folyamán gyakoribb az első epilepsziás roham, mint az eklampsziás roham (rángógörcs), mely általában a terhesség 26. és 36. hete között jelentkezik. Az alkohol a már meglévő epilepsziát provokálhatja, sőt néha maga az alkohol a roham oka. Emellett idős, idült alkoholistákban valódi epilepszia is kifejlődhet.
Másik formája az úgynevezett status epilepticus: ilyenkor a rohamot roham követi, a rohamok közti szünetben a beteg nem nyeri vissza teljesen az eszméletét. Ez a forma életveszélyes állapot: testhőmérséklet-emelkedéssel, anyagcserezavarokkal jár, oxigénhiány alakulhat ki, mely károsítja az agyat, s halálhoz vezethet.
Harmadik formája az úgynevezett absence: lényege, hogy a tudatzavar nagyon rövid ideig tart, és eszméletvesztés nem is jön létre. Kísérhetik az izomtónus zavarai vagy enyhe motoros megnyilvánulások. Ezek a rohamok a gyermekkorra jellemzőek; és ezen belül is ismeretes, hogy melyik fajtája milyen életkorra specifikus.
a) Egyszerű forma: az iskoláskor epilepsziája. A tudatzavar csak néhány másodpercig tart, a gyerek egy pillanatra abbahagyja tevékenységét, mereven maga elé néz, majd félbehagyott tevékenységét ott folytatja, ahol megszakadt. Iskolások környezete ezt a jelenséget sokszor szórakozottságnak minősíti. A lefolyás különböző lehet, az esetek negyedében a rohamok a serdülés táján megszűnnek.
b) Absence: a beteg befolyásoltnak látszik, álomszerű állapotban van, lassan reagál, válaszol, és nem adekvátan a kérdésekre, ugyanakkor cselekedetei sokszor értelmesek.
c) BNS-görcsök: legtöbbször az első életévben kezdődnek; az agy korspecifikus reakciófajtája. Okai lehetnek fejlődési rendellenességek, szülés körüli károsodások, az agy veleszületett megbetegedései stb. Jellegzetessége a gyors, előre irányuló, rángásszerű mozgás; a fej hirtelen bólint, néha ezzel egy időben a csecsemő előre és oldalra veti karjait, az egész test összerándul úgy, hogy a beteg karjait felemeli és behajlítja a mohamedán köszöntéshez hasonlóan, lábait felrántja. A roham akár óránként 100-szor is jelentkezhet.
d) Elvágódásos roham: ebben általában 1-9 éves fiúk betegszenek meg. A roham néha csak rövid bólintás, de helyzettől függően a gyerek összecsuklik vagy előrebukik a földre. A tudatállapot általában nem befolyásolt.
e) Serdülőkori epilepszia: a rohamok általában a második évtizedben jelentkeznek, rövid, hirtelen, heves, rendszertelen rángások jellemzik. Gyakoriak a nyakon, a vállakon és felső végtagokon. Ébredés után, alvásmegvonáskor szaporodik, de ijedtség, villogó fény is kiválthatja. Az eszmélet tiszta marad.
A parciális epilepszia
Ilyenkor a rohamok nem az egész testre terjednek ki, hanem csak egyes testrészekre: pl. egyetlen végtagon jelentkezik rángás. Ezek mindig az agy helyi elváltozásaira utalnak, tehát tüneti epilepsziák, így feltétlenül keresni kell a hátterükben megbúvó kórfolyamatot. (Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egész testre kiterjedő, generalizált epilepsziák is lehetnek tünetiek, azaz helyi elváltozás is kiválthatja ezt a formát is!)
Jellemzői a részleges epilepsziáknak, hogy egyetlen testtájra korlátozódó rángások jelentkeznek (pl. kézen, arcon), vagy érzészavar alakul ki. Ritkán más érzéki szenzációk vezetik be a rohamot (fény látása vagy optikai hallucináció). Másik formájában a rángások a szomszédos területekre is kiterjednek, s így az egész testfél részt vesz a rohamban.
Halántéklebeny-epilepsziában vegetatív tünetek alakulhatnak ki: pl. szívdobogásérzés, légszomj, gyomortáji nyomásérzés, hányinger. Majd félelemérzés, idegenségérzés, illetve déjà vu élmény jelentkezhet, a gondolkodás zavara is kialakulhat. Néha úgynevezett száji automatizmusok tűnnek föl (csámcsogás, rágó, nyelőmozgások).
E részleges epilepsziákban a roham típusát, megjelenési formáját a góc elhelyezkedése határozza meg. Az érintett terület funkciójától függően alakulnak ki egyrészt a motoros jelenségek (mint a rángások, komplex cselekedetek, babrálás, dörzsölő, törlő mozdulatok stb.), az érzészavarok (szédülés, a tárgyak torzult látása, nem létező ízek érzése stb.), az autonóm idegrendszeri jelenségek (a szívdobogásérzés, hányinger, nyálfolyás stb.), illetve a pszichés megnyilvánulási formák (irreális, álomszerű állapot megélése, kényszergondolatok, déjà vu érzése, ködös állapot stb.).
Különleges rohamformák
Egyik változatuk a lázgörcs: általában az egész testre kiterjed, leggyakrabban felső légúti fertőzést kísérő lázas állapot következménye, 6 hónapos kortól 6 éves korig jellemző. A lázgörcs alapjában véve epilepsziás roham, melynek kiváltó oka a láz.
Más esetben a megijedés is kiválthat epilepsziás rohamot, elsősorban születés körüli károsodást szenvedett gyermekekben jellemző.
Koponya-, illetve agysérülés után egyaránt jelentkezhetnek az egész testre kiterjedő vagy csak egy testrészen jelentkező epilepsziás rohamok. Számos gyógyszernek úgyszintén van epilepsziát kiváltó hatása.
Drámai események, intő gyanújelek
Láthatjuk tehát, milyen bonyolult az epilepszia tünettana, és a kialakulás okai is mennyire különbözőek. Ami a laikus számára szembetűnő, az a görcsroham megjelenése; az egyéb finom érzészavarok, pszichés változások, vegetatív jelenségek talán csak a gyakorlottabb szakemberek (ideggyógyászok, orvosok, pszichológusok, pedagógusok), valamint természetesen a családtagok, barátok, munkatársak szemében keltenek gyanút.
Nyilvános helyen
Mit tegyünk, amennyiben közösségben, utcán alakul ki az epilepsziás roham?
Amennyiben eszméletzavar is beállt, a sérülés elkerülése érdekében fektessük le az illetőt stabil oldalfekvésbe.
Tegyük szabaddá a légutakat (vegyük le a nyakkendőt vagy szüntessük meg a szorítását, az inget gomboljuk ki, vegyük ki a műfogsort, nehogy a beteg eszméletlen állapotban lenyelje, és ha épp evett az illető, az ételmaradékot távolítsuk el).
Rángógörcs esetén védjük a sérüléstől a beteget: vegyük el közeléből az éles tárgyakat, szájába tegyünk spatulát vagy fadarabot, nehogy a nyelvét elharapja.
Azonnal hívjunk sürgős orvosi segítséget, de lehetőleg ne hagyjuk magára a beteget.
Csecsemőnek, kisgyermeknek, de felnőttnek is mérjük meg a testhőmérsékletét, s amennyiben szükséges, csillapítsuk a lázat az orvos megérkezéséig.
Ismerten epilepsziás beteg hordjon magával ezt igazoló cédulát vagy gyógyszert, illetve egyéb, meglevő betegségéről és szedett gyógyszereiről szóló dokumentumot (pl. ha cukorbetegségben szenved stb.).
Segítségnyújtás
Természetesen a laikus nem mindig tudja pontosan felismerni az epilepsziát, hasonló lehet akár egy ájulás vagy pedig valamilyen más betegség következtében kialakult eszméletvesztés is. A fent leírt tünetek esetén mindenféleképpen indokolt viszont segítséget adni és orvosi segítséget hívni. De ugyanilyen fontos a kezelő orvos felkeresése is lezajlott görcsroham után.