Jó példa a jelenleg zajló Covid-19-járvány, amelynek során a legjobbnak tűnő gyógyszerekkel és a magas szintű intenzív osztályos ellátással sem tudjuk megfelelően csökkenteni a halálozást az idős korosztályban, s amire a védőoltásoktól várjuk a megoldást. (A tanulmány elkészítésének ideje: 2020. tavasz – a szerk.megj.) A betegséget túlélő betegeknél fellépő késői szövődmények is csak oltással védhetőek ki.
A védőoltás-tagadók tévedései nagyságrendileg olyanok, mintha az elmúlt évszázadok közegészségügyi helyzetének javítására tett lépéseket vonnánk kétségbe, pl. a csatornázás higiénés helyzetre gyakorolt hatását kérdőjeleznénk meg.
-------------------------------------a cikk lentebb folytatódik------------------------------------------
Legyen lapos a hasa!
A legtöbb ember a hasára hízik, és gyakran egy sikeres fogyókúra után sem tűnnek el a hasi zsírpárnák, az úszógumik.
Itt egy jó kis haslaposító koktél! Megnézem >> [0]
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ennek ellenére a tényeket elferdítő népszerűsítő akciók jelentős hatással vannak a népesség átoltottságára, így a nyájimmunitás kialakulására. Andrew Wakefield a Lancetben megjelent, később visszavont tanulmányában az MMR-oltást kapcsolatba hozta a gyulladásos bélproblémákkal és az autizmussal, ezzel pedig elindított egy olyan oltásellenes mozgalmat, amely a Loch Ness-i szörnyhöz hasonlatos: bár még sosem látta senki, sokan még mindig hisznek benne. A 21. század nyitott gondolkodása, evidenciaalapú orvoslása ellenére is tömegeket vonzanak ezek az oltásellenes elméletek. E veszélyes tévhitek és cáfolataik közül emelünk ki néhányat az alábbiakban.
„A nyájimmunitás kialakulását zavarja a védőoltás.” Pont ellenkezőleg, a védőoltás teszi lehetővé szövődmények és súlyos betegséglefolyás nélkül a nyájimmunitás kialakulását.
„A védőoltás megváltoztatja a kórokozó evolúcióját.” A kórokozók evolúciója nagyságrendekkel több tényezőtől függ, átalakulására gyakorlatilag semmilyen hatással nincsen a védőoltás. Azonban egy jól kivitelezett oltási rendszer adott életveszélyes kórokozó teljes eradikációjához is vezethet.
„Oltottakban gyakoribbak a krónikus betegségek.” Az oltástagadók gyakran hivatkoznak az ún. salzburgi szülőtanulmányra és Rolf Kron tanulmányára. Előbbi egy szülői vélemény csak oltatlan gyermekekre vonatkozóan, nem kontrollált, erősen szubjektív, és nem orvosi vizsgálatokon alapul. A második szerzőnek egyszerűen nem található egy cikke sem az orvosi adatbázisban.
„Az oltóanyagokban mérgek vannak.” Formaldehid, higany, tiomerzál, alumínium – ezeknek az anyagoknak a toxicitásával kapcsolatosak a legnépszerűbb tévhitek. Az inaktiválásnál használt formaldehid mennyisége rendkívül alacsony a környezeti terheléshez képest. Higanytartalmú oltóanyag nincsen, a tiomerzál ártalmatlan, a szervezetből kiürülő anyag, az alumínium, mint adjuváns nem mérgező nagy esetszámon igazolva abban az adagban, ami jelen van az oltásokban.
„A gyermekkorban egy időben beadott, ún. kombinált oltások túlterhelik a gyermek immunrendszerét.” A gyermek immunrendszere tökéletesen alkalmas a hazánkban alkalmazott oltások védőhatásának párhuzamos felépítésére.
„Már nem létező betegségek ellen minek az oltás?” A betegségek a nyájimmunitás adott szint alá csökkenésekor ismét képesek járványok formájában terjedni. Jó példa erre a kanyaró- és szamárköhögés-járványok visszatérése Európa azon országaiban, ahol csökkent az oltási fegyelem.
„Sosem voltam influenzás, minek az oltás?” A téves gondolkodás egyik legjobb példája, mely a koronavírus elleni oltásra is vonatkoztatható. Attól, hogy eddig még nem kaptam el, később még elkaphatom, és ha oltva vagyok, a nyájimmunitás fokozásával védeni tudom a környezetemben lévő időseket, csökkent immunitású egyéneket is.
„Az oltóanyagokban túl sok antigén van, ezek nem természetes anyagok.” Az évtizedek során jelentősen csökkent az egy oltóanyagban lévő antigének száma ellentétben a naturális szerekkel, amelyekben számos nem pontosan azonosított antigén lehet jelen egyszerre. Ezek némelyike erős allergén is lehet.
„Az influenza elleni oltás után lettem influenzás.” Az állítás az oltás után vagy oltás következtében létrejött folyamat összetévesztése. Egy-egy példa alapján nem lehet ilyesmit kijelenteni, csak nagyszámú eseten végzett vizsgálatok tudnak ok-okozati összefüggéseket feltárni. Ez az állítás ugyanakkor az elölt kórokozókat tartalmazó oltások esetében biológiailag is lehetetlen. Ahogy halott oroszlán nem támadja meg a gazellát, úgy nem fertőz a védőoltás sem. A magyarázat a későn, már influenzaszezonban beadott oltás lehet, ami ilyenkor még nem védi ki a betegséget, illetve egyéb légúti infekciók is ebben az időszakban támadnak, csak azokra nincsen védőoltás.
„Félek, hogy az oltás allergiás reakciót vált ki nálam.” Az oltás helyén megjelenő bőrpír és duzzanat nem allergiás reakció. Az oltást követő, valódi allergiás reakció igen ritka, anafilaxia előfordulása 0,3–2,1 eset 1 millió oltásra nézve. Ezeknél fel kell deríteni a reakciót okozó antigént, az esetek nagy részében megfelelő kivizsgálást, bőrpróbát követően az oltás a későbbiekben beadható lesz.
„Tojásallergiában nem adható oltás.” A tojástartalmú influenza-, veszettség- és MMR-oltás az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) ajánlása szerint veszély nélkül beadható ismert tojásallergiás betegnek is. Ezeknek a betegeknek csak a sárgaláz elleni oltás nem adható be. Zselatinallergiára gyanús betegnél az oltásokat megelőzően allergológiai kivizsgálás szükséges.
Konkrét betegségek, amelyek esetében nagy esetszámon elvégzett, kontrollált vizsgálat igazolja, hogy nem állnak összefüggésben a gyanúba vett oltóanyaggal:
A HBV elleni oltás nem okoz sclerosis multiplexet.
A HIB és a HBV elleni oltás nem okoz inzulinfüggő cukorbetegséget.
A rubeola elleni oltás nem okoz krónikus ízületi gyulladást.
Az MMR-oltás és az alumíniumtartalmú oltóanyagok nem okoznak autizmust és krónikus bélgyulladást.
A HBV elleni oltás nem okoz májsejtelhalást, csak tumoros májsejtvonalon, egészséges májsejtekre nem ismert ilyen hatása.
A HPV-oltás nem okoz autoimmun betegségeket.
MMR-, pertussis- és BCG-oltást követően nem gyakoribb az atópia és az asthma bronchiale.
Dr. Goda Vera