Az emberi szervek embrionális korban történõ fejlõdését meghatározott gének kontrollálják, ez a mell esetében két szerv kifejlõdését jelenti, ám elõfordul, hogy valakinél mégis rendellenesség történik, és kevesebb vagy több, esetleg rossz helyen lévõ szerve fejlõdik ki; minden 18. embernek például van egy extra, sokszor szeplõre vagy anyajegyre hasonlító mellbimbója.

A kutatók szerint a Scaramangagén a mellek fejlõdésének korai szakaszában azok számát és elhelyezkedését szabályozza. A gén egy NRG3nak nevezett fehérjét termel, ami meghatározza, mely embrionális sejtekbõl lesznek a mell sejtjei. Míg ezek a fehérjék embrionális korban a mell fejlõdéséért felelnek, addig felnõttkorban ugyanezek a molekulák téves információknak köszönhetõen esetleg mellrákot okozhatnak.

Eddig keveset tudtunk arról, hogyan zajlik a mell fejlõdésének folyamata, de a kutatást vezetõ Alan Ashworth professzor reményei szerint a gén és az általa termelt fehérje tüzetesebb vizsgálatával többet tudhatnak meg errõl, illetve talán arról is, vane az említett folyamatnak köze a mellrák kialakulásához, és ha van, milyen szerepet játszik benne.