Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://vital.hu)

Az emlő jóindulatú elváltozásai

Bár minden nő nyomban a legrosszabbra gondol, ha mellében valamiféle elváltozást észlel, szerencsére legtöbbször mégsem szenved úgynevezett rosszindulatú betegségben. Nagyon helyesen teszi azonban, ha rögtön orvoshoz fordul, mert így egyrészt hamarabb megtudhatja, hogy túlzott aggodalomra nincs oka, másrészt elkezdhető az esetleg szükséges kezelés is.

Ha egy nő a mellében rendellenességet, fájdalmat vagy netalán csomót észlel, legelőször az emlőrák rémképe jelenik meg előtte. Ez természetes is, hiszen az emlőrák közismerten a nők egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése. Figyelemre méltó tény, hogy minden negyedik nőnek van valamilyen, emlővel kapcsolatos panasza vagy tünete. Szerencsére ezeknek csak kis részét képezik a rosszindulatú megbetegedések, az esetek túlnyomó részében jóindulatú elváltozásokról van szó.

Fibrocisztás masztopátia

A női mellben leggyakrabban előforduló, jóindulatúnak mondható megbetegedés a fibrocisztás masztopátia, amelyet krónikus cisztás emlőgyulladásnak is szoktak nevezni. Ez a jelenség tünetmentes is lehet. Ilyenkor véletlenül vagy tudatos önvizsgálat kapcsán fedezik fel, kis, tapintható csomó formájában, legtöbbször azonban nyomásérzékenység vagy spontán is észlelt fájdalom hívja fel rá a figyelmet.

A betegség lényege az emlőhám jóindulatú elváltozása, szemölcsszerű burjánzása, a kötőszövet felszaporodása, az emlőcsatornácskák falán lévő hám megvastagodása. Különösen jellemző a kisebb-nagyobb ciszták előfordulása, és időnként az emlőbimbók is váladékoznak. A folyamat általában a 30-50 év közötti, még menopauza előtt álló nőkön jelentkezik. Gyakran mindkét emlőben észlelni lehet a tapintható csomókat. Menstruáció előtt általában fokozódik a fájdalomérzet, sőt ilyenkor a ciszták is növekedhetnek.

Maga a megbetegedés nem rosszindulatú, de hámburjánzással járó típusai hajlamosítanak a rákképződésre. Ezért a krónikus cisztás emlőgyulladás fokozott onkológiai ellenőrzést igényel. Ha a fibrocisztás emlőben kifejezetten tömött tapintású duzzanatot érzékelnek, azt mindaddig rákos állapotnak tartják, míg sebészi mintavétel után elvégzett szövettani vizsgálat az ellenkezőjét nem bizonyítja. A vizsgálat egyszerű helyi érzéstelenítés után elvégezhető; a cisztának tűnő képletből tartalmának leszívása után sejtvizsgálatot is végeznek. Rendszeres ellenőrzéseken túlmenően ez az elváltozás legtöbbször semmilyen kezelést nem igényel.

A fájdalmak elkerülésére, megelőzésére tanácsos a melleket óvni a sérülésektől, ezért tanácsolják a viszonylagos védelmet nyújtó melltartó állandó viselését. Igen elvétve fordulnak elő olyan súlyos panaszok, amelyek miatt gyógyszeres kezelést kellene alkalmazni. Egyes vélemények szerint a koffeinnek provokáló hatása van ebben a kórképben. Annak ellenére, hogy ez még koránt sincs bebizonyítva, a nők egy része javulásról számolt be koffeintartalmú ételek (kávé, tea, csokoládé) elhagyása után.

Fibroadenoma

Tapintható csomóként észlelhető az emlő leggyakoribb jóindulatú daganata, a fibroadenoma (rostos elemeket is tartalmazó, mirigyhámból kiinduló jóindulatú daganat) is. Legtöbbször véletlenül fedezik fel. Ez kemény tapintatú, általában 1-5 cm nagyságú elváltozás, környezetétől jól elkülönül, attól elmozdítható.

Rendszerint a fiatal nők betegsége, már a pubertás után, a tizenéves korban kialakul. Néha több csomó tapintható, akár egyszerre mindkét emlőben is észlelhető. Kezelését és egyben végleges megoldását az ambulánsán, helyi érzéstelenítésben végzett műtét jelenti. Természetesen elengedhetetlen a szövettani vizsgálat is.

Zsírelhalás

Lényegesen ritkább az előzőnél a zsírelhalás, amely leginkább az emlő sérülése után alakul ki. A bőr és az emlőbimbó behúzottságát okozhatja, és bizonytalan szövettömörülésként tapintható. Az emlőráktól való biztos elkülönítésére szükséges a károsodott szövetrész eltávolítása és gondos szövettani vizsgálata.

Tályog

Szoptatáskor gyakran észlelhető gyulladt, fájdalmas terület az emlőkben, amely később tályoggá alakulhat. Kezdetben a betegség jól megválasztott antibiotikumokkal még visszafordítható. Ha azonban a tályog már kialakult, a szoptatás abbahagyására és a tályog sebészi feltárására van szükség. Feltétlenül szükséges a gyulladt terület kimetszése és alapos szövettani vizsgálata amennyiben az emlőtályog nem szoptató nőnél jelentkezik, mert előfordulhat, hogy a panaszokért gyulladásos tüneteket provokáló emlőrák a felelős.

Emlőfájdalom

Érdemes külön is foglalkozni egy egyszerű tünettel, az emlőfájdalommal. Valójában ez a 30-50 éves kor közötti nők leggyakoribb, legáltalánosabb panasza. Statisztikai adatok szerint a nők több mint 50%-a jelzi ezt a problémát. Az emlőfájdalom legtöbbször csak jóindulatú tünet, amit az is mutat, hogy a fájdalom arányosan csökken az orvos ráfordított idejének nagyságával.

Majdnem minden nő panaszkodik emlőfájdalomról a menstruáció előtti napokban. Általában akkor fordulnak orvoshoz, ha a panasz nem a menstruációs ciklus megszokott idejében jelentkezik, vagy a ciklustól függetlenül is tartósan fennáll. A fájdalmas emlő és a menstruációs ciklus kapcsolatából hormonális okokra lehet következtetni. Menopauza után nagyon óvatosan kell értékelni az emlőpanaszokat, mert lehet, hogy azok nem is az emlővel, hanem esetleg a mellkasfalat alkotó izomzattal, bordákkal vagy nemritkán szívbetegséggel függenek össze.

Előfordul, hogy sérülés, zúzódás a fájdalom oka, de ennek legtöbbször szemmel látható jele is van. A nem magyarázható, különösen a menopauza után jelentkező emlőfájdalom esetén sokszor szövettani vizsgálat is szükséges rosszindulatú voltának kizárására.

Ciszta

Az érzékeny emlőt tapintva gyakran ciszta észlelhető, amelynek leszívása után a fájdalom megszűnik. Ha a leszívott folyadék véres, vagy a ciszta hamar újratelítődik, a ciszta falából kiinduló rosszindulatú daganatra is kell gondolni.

Váladékozás

Általában jóindulatú jelenség az emlőbimbó váladékozása. A rosszindulatú emlődaganatoknak csak kevesebb mint 10%-a származik emlőbimbókból. Különös odafigyelést a sávos, véres váladék jelentkezése igényel. Ezt rendszerint a tejcsatornákból kiinduló, kicsi, jóindulatú daganat okozza, de ugyanilyen váladékozás észlelhető emlőrákok esetén is. Ilyenkor onkológiai vizsgálatra van szükség; különösen fontos ez menopauza körüli nők esetén.

Tejcsorgás

Elég gyakori tünet, hogy nem szoptató nőknél is tejcsorgás jelentkezik. Ez vagy közvetlenül észlelhető, vagy pedig csak az emlőbimbó összepréselésekor tapasztalható. A tejcsorgás lehet fiziológiás is, például a mellbimbó ismételt érintése, ingerlése, szexuális stimulusa is kiválthatja. Számos gyógyszer, mint például fogamzásgátlók, bizonyos nyugtatók vagy depresszióellenes szerek szintén provokálhatják a tejfolyást.

Észlelésekor minden esetben fontos specialistához, nőgyógyászhoz vagy hormonális megbetegedésekkel foglalkozó endokrinológushoz fordulni, mivel az indokolatlan tejelválasztásért számos esetben az agyalapi mirigy működési zavara, esetleg daganatos megbetegedése lehet a felelős.

Fejlődési rendellenességek

Veleszületett jóindulatú anomáliák, fejlődési rendellenességek is panaszokat okozhatnak. Ezek a panaszok inkább kozmetikai, esztétikai jellegűek, azonban komoly pszichés problémákat is eredményezhetnek. Ilyen lehet, ha valakinek rendkívül fejletlenek a mellei, vagy ha azok jelentékenyen megnagyobbodtak. Hasonló problémát okoz, ha a mellek aszimmetrikusak, vagyis a kétoldali emlők egymáshoz képest mind formájukban, mind nagyságukban lényeges eltérést mutatnak. Nem ritka, hogy a hónaljtól kiindulva szám feletti emlőbimbók tapasztalhatók. Mindezek szerencsére kisebb-nagyobb plasztikai műtéttel orvosolhatók.

Bár a korábbiakban felsorolt elváltozások általában jóindulatúak, észlelésükkor mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni, mert rosszindulatú jellegüket csak gondos orvosi ellenőrzéssel, nemritkán szövettani vizsgálattal lehet kizárni. Mielőbbi felismerésüket elősegíti az emlő havonkénti önvizsgálata és a rendszeres orvosi szűrővizsgálat.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://vital.hu/themes/sick/mell.htm