A terhesség nyolcadik hónapjában a magzati bőr faggyúmirigyei bőven termelik azt a kenőcsszerű anyagot, amely magzatmázként vastagon bevonja a magzat testét. Ebben az időben a méhen belül a magzat medence végű fekvésben helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a magzati far az anya medencéjében tapintható. A növekvő terhes méh eléri a bordaíveket, felnyomja a rekeszizmot, és az eddig függőleges gyomor közel vízszintes helyzetbe kerül.
Kényelmetlenségek, panaszok
Mindezek új panaszok megjelenését idézik elő. A gyomor helyzetváltozása emésztési panaszokat, gyomorégést, böfögést, hányingert és savanyú folyadék felöklendezését okozhatja. E panaszok enyhítésére javaslom a naponta többszöri, kis mennyiségű, fűszer- és zsírszegény étkezést. Jó hatással van, ha elalvás előtt iszunk egy pohár tejet vagy ásványvizet.
30 hetes magzat (4D-ultrahang felvétel)
Fekvéskor javasolt a vállak feltámasztása, vagy az ágy fejének megemelése. A rekeszizom felnyomásából adódóan bordatáji fájdalom, illetve légszomj megjelenésével számolhatunk. Tanácsolom, hogy mindig egyenes háttal üljünk, a mellkast jól kiemelve, fekvő helyzetben pedig egyenes, kemény felületen helyezkedjünk el.
A megnövekedett terhes méh a kismedencei szervekre is nyomást gyakorol, ami fájdalommal járhat. A húgyhólyagot érő nyomás, illetve a medencefenék izomzatának meggyengülése következtében köhögéskor, tüsszentéskor vizeletcsepegés jelentkezhet. Ennek megelőzésére javaslom a gyakori hólyagürítést, illetve a medencefenék izomzatának erősítését hüvelytornával.
A szeméremcsont tájékán, az ágyékban jelentkező fájdalom a combok irányába sugárzik ki. Ennek oka egyrészt az, hogy a baba elöl fekvő része (fej vagy far) nyomja a kismedencei ereket és idegeket, másrészt a kismama medenceízületei lazábbakká válnak. Tanácsolom, hosszabb ideig ne üljenek és ne álljanak, hanem sokat pihenjenek és óvatosan tornázzanak.
Gyakran jelentkezik panaszként végtagzsibbadás. Ennek oka az, hogy a megnövekedett mennyiségű testfolyadék (ödéma) inakat és idegszálakat nyomhat. Ilyen panaszok esetén tartsa fel a kezét magasra és csavargassa meg ujjait.
Igen gyakori panasz a hátfájás, amely az egész terhességet végigkísérheti, de új tünetként a 30. terhességi hét körül jelentkezhet. Oka az, hogy a megnövekedett súlyt a kismama hasizma már nem képes tartani, ezért a gerincoszlop helyben tartásához a hátizmok igénybevétele is szükségessé válik. Fontos, hogy ügyeljünk a helyes testtartásra! Mindig álljunk egyenesen, ne dőljünk hátra és ne görnyedjünk meg. Ha görnyedt testtartást igénylő munkát végzünk (pl. takarítás, vasalás), válasszunk a térdeplő testhelyzetet. Ajánlatos lapos sarkú cipőt viselni. Lehetőleg háttámlás széken, hátradőlve üljünk, derekunk alá helyezzünk párnát. Ha nem esik nehezünkre, üljünk sokat törökülésben.
Kemény fekvőhelyet válasszunk, oldalhelyzetben, esetleg háton feküdjünk, és ha úgy érezzük, támasszuk ki testünket párnákkal. Felkeléskor ügyeljünk arra, hogy hátés hasizmainkat ne erőltessük meg. Guruljunk oldalra és csak ezt követően emelkedjünk fel karizmaink segítségével. Lehetőleg ne emeljünk nehezet, ha bármit fel kell emelnünk, egyenes háttal guggoljunk le.
Utolsóként, de az egyik legfontosabb panaszként említem a lábbokaés kézvizenyő megjelenését. Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, jelezzük kezelőorvosunknak, mert ez a terhességi toxikózis egyik jele is lehet.
Terhességi toxikózis
Ezen az anya olyan általános megbetegedését értjük, amely kizárólag terhességhez kötött, a terhesség második felében alakul ki, és három alaptünete van: vizenyősség (ödéma), magas vérnyomás (hipertónia) és fehérjevizelés (proteinuria). A tünetek súlyosbodása az anya és a magzat életét veszélyezteti. Súlyos esetekben a tünetekhez vagy azok valamelyikéhez görcsroham (eklampszia) és kóma társulhat.
Ma sem egységes a kórkép megjelölése. Egyaránt nevezik toxémiának és toxikózisnak. Mindkét változat arra utal, hogy a feltételezések szerint a terhes szövetekből méregszerű anyag válik ki. Mivel az elváltozás csak terhesség alatt lép fel, újabban a gesztózis kifejezést is használják.
A kórkép jelentősségét az adja meg, hogy még mindig a leggyakoribb anyai halálokok között szerepel, és komoly szerepet játszik a szülés körüli magzati halálozásban is.
Terhességi toxémia a szülések mintegy 5-10%ában fordul elő, közvetlen oka ismeretlen. A végső ok maga a terhesség, de a finomabb kóroki ismeretek hiányosak. Magyarázatára számos elmélet született. Az egyik szerint a terhességi szövetekből (a méhlepényből) "toxin" szabadul fel, míg más elméletek allergiás reakciót, vagy a vese kóroki szerepét vetik fel.
Napjainkban úgy véljük, hogy létrejöttében három okcsoportnak van jelentőssége.
1. A méh és a méhlepény vérkeringésének beszűkülése a szövetek helyi vérszegénységét okozza (lokális isémia), amelynek hatására a szövetekből vérnyomást emelő anyagok jutnak az anyai keringésbe.
2. Az anya korábbi, az érrendszert érintő megbetegedése, pl. cukorbetegség, vesebetegség, magas vérnyomás.
3. Helytelen táplálkozás (éhezés vagy sóés zsírdús étkezés), fokozott fizikai igénybevétel, klimatikus tényezők, idegrendszeri túlterhelés stb.
Mérgezettségi tünetek
Két csoportra oszthatjuk a terhességi toxémia jellemző tüneteit: ezek az ún. alap- és járulékos tünetek. Elsőként ismerjük meg az alaptüneteket.
Vizenyősség (ödéma)
Megjelenését korai tünetként értékeljük. A terhesség vége felé az egészséges terheseknél is található kisebbnagyobb lábszárödéma. Ez az ödéma pihenésre éjszakai ágynyugalomra megszűnik. Kórosnak akkor tekintjük, ha reggelre sem oszlik el, és a bokatájék, illetve a lábszár területén az ujjbenyomatot megtartja. Jellemző, hogy az ödéma lassan fejlődik ki, kezdetben a belső szövetekre korlátozódik. Ezt rejtett ödémának nevezzük, ami csak rendszeres testsúlyméréssel ismerhető fel. A terhesség utolsó hónapjaiban a heti 450-500 g-ot elérő súlygyarapodás már kórjelző értékű. Ha az ödéma láthatóvá, illetve tapinthatóvá válik, akkor a szövetekben rendszerint már több liter folyadék gyülemlett fel. Az ödémaképződés mértékével a folyamat súlyossága nem arányos.
Magas vérnyomás (hipertónia)
A magas vérnyomás a betegség fő tüneteként jelentkezik. Terhességben hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás meghaladja a 135/85 Hgmm értéket. Vérnyomásméréskor ki kell szűrni a zavaró tényezők hatását (pl. pszichés izgalom). A vérnyomás emelkedése nem mindig párhuzamos a betegség súlyosságával, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az emelkedő vérnyomás a súlyosbodás jele.
Fehérjevizelés
Legkésőbbi tünetként jelentkezik. Rutinszerű vizeletvizsgálatnál derül rá fény. Hibaforrásként szerepelhet a laboratóriumi vizsgálatban, és téves eredményre jutunk, ha a vizelethez hüvelyváladék keveredik. Ezért a vizsgálatot úgy kell megismételni, hogy nehogy hozzákeveredjen. A vizelettel ürülő fehérje mennyiségének növekedése a betegség súlyosbodását jelzi.
Járulékos tünetek
A járulékos tünetek a folyamat rosszabbodására utalnak, a kismamának ekkor már betegségérzete támad a következő szubjektív panaszok miatt:
• fejfájás, rossz közérzet, fülzúgás,
• látászavarok (szikralátás),
• májtáji fájdalom.
Az enyhe formájú toxikózis kezelése a terhestanácsadás feladata. Hetenkénti, rendszeres vérnyomásés testsúlyméréssel, vizeletvizsgálattal ellenőrizzük a terhes állapotát, diétás rendszabályokat vezetünk be, és pihenést javaslunk.
Súlyosabb esetekben a toxikózis kezelése kórházi körülmények között történik. Diéta és ágynyugalom mellett magas vérnyomás elleni gyógyszeres kezelést végzünk, és nyomon követjük a magzat állapotát (CTG, ultrahang, flowmetriás vizsgálatok).
A toxikózis veszélye is aláhúzza a terhesség utolsó három hónapjában végzett rendszeres terhesellenőrzés fokozott jelentősségét.
A sorozat 9. része [2]