Terhességének hatodik hónapjában az anya bőrének pigmentációja fokozódik, megjelenhetnek az arcon a terhességi foltok (cloasma gravidarum), a köldök alatt a szeméremív közepéig húzódó barna csík (linea nigra), valamint erősödik az emlőbimbó, a szeméremtest és a végbél körüli pigmentáció.
A magzat méhen belüli fejlődésének fontos elemei a magzatburkok, a magzatvíz, a köldökzsinór, a méhlepény, valamint a magzatmáz. Ismerkedjünk meg ezek jelentőségével.
Magzatburkok
A magzatot a méhen belül a magzatvíz és két rétegből álló burok veszi körül. A két réteg összetapad, belső felszínét amnionnak nevezzük, amelynek felszívó és kiválasztó funkciója van. Egészen a szülés megindulásáig szükséges a burkok épsége. Kóros esetben a terhesség bármelyik hetében burokrepedés következhet be, amely magzatvízcsorgáshoz vezet. Ezt idő előtti burokrepedésnek nevezzük. Következtében megnyílik a peteűr, és lehetővé válik a hüvely felőli fertőződés. Ennek a szövődménynek a megelőzésére az idő előtti burokrepedést követő 48 órán belül a terhességet igyekszünk befejezni, természetesen antibiotikumvédelem alatt.
Magzatvíz
A magzatvíz (liquor amnii) víztiszta vagy enyhén opálos, vízszerű folyadék, amelyben apró, fehér magzatmázflokkulusok (pelyhek, bolyhok) úszkálnak. A 20. terhességi hét után a magzatvíz jelentős része a köldökzsinóron és a belső magzatburok felszínén keresztül választódik ki. Hozzáadódik a magzatvízhez a 10. hét után már működő magzati vese terméke, a vizelet. A magzatvíz felszívódása szintén a belső magzatburkon keresztül történik, de jelentős mennyisége a magzati gyomorbél traktusok keresztül távozik, mivel a magzat sok vizet nyel (300-600 ml/kg/nap). Mennyisége a terhesség alatt folyamatosan növekszik, maximumát (1000-1500 ml között) a 36. terhességi hétre éri el. Az utolsó négy héten mennyisége folyamatosan csökken, a 40. hétre általában 700-1000 ml-ig. Kóros terhességre utalhatnak a magzatvíz mennyiségi változásai. A túl sok magzatvíz (polyhydramnion) anyai megbetegedésre (cukorbetegség, RHösszeférhetetlenség, vesegyulladás), ill. magzati elváltozásra utalhat (fejlődési rendellenességek közül a velőcsőzáródási rendellenességre, a magzatvíz nyelését és felszívódását akadályozó nyelőcsőelzáródásra vagy a bél fejlődésének hiányára).
24 hetes magzat (4D-ultrahang felvétel)
Ha a magzatvíz becsült mennyisége 500 ml alá csökken, oligohydramnionról beszélünk. Oka a fokozott felszívódás vagy az elégtelen termelődés lehet. Ez utóbbi állhat fenn, pl. vesefejlődési rendellenesség vagy a húgyutak elzáródása esetén. A magzatvíznek fontos szerepe van az anyagcserében; mennyisége háromóránként, elektrolittartalma pedig kb. nyolcóránként kicserélődik. Ebben a vízágyban a magzat fejlődéséhez ideális környezet van, jól mozoghat, ez óvja meg a külső mechanikai behatásoktól, nyomáskülönbségektől, hőmérsékletváltozásoktól, és a kiszáradástól.
A magzatvíz védi a köldökzsinórt a megtöréstől és összenyomódástól. Analíziséből a magzat betegségeire következtethetünk (korábban az amniocentézisnél erről részletesen szóltunk.)
Köldökzsinór
A magzatot a méhlepénnyel a köldökzsinór (funiculus umbilicalis) köti össze. Ha megfogjuk a köldökzsinórt, érezhetjük, hogy nagy szorításnak is ellenáll. Belsejében kocsonyába ágyazott két verőér és egy visszér fut. Ezeken az ereken keresztül kapja a magzat a növekedéséhez szükséges anyagokat. Kiviselt terhességben a köldökzsinór hossza kb. 50 cm, szürke, puha, hossztengelye körül többszörösen csavarodott. Az erekben folyó vér feszes állapotban tartja, ezért nem törik meg vagy csomózódik össze a magzat ideoda úszkálása közben. A köldökzsinór kacskaringós küllemű, mert a benne futó erek mindig hosszabbak, mint maga a zsinór, ezért hosszanti húzással lehetetlen elzárni benne őket.
A köldökzsinór rendellenességei között szerepelhet, ha túl hosszú (80 cm-nél hosszabb) vagy túl rövid (30 cm-nél rövidebb).
Az előbbi veszélye a zsinór meghurkolódása, a magzatra csavarodása, esetleg a szülés folyamán bekövetkező előesése. Ha a zsinór a magzatra csavarodik, relatíve megrövidülhet, ami a szülés folyamán magzati oxigenizációs zavart okozhat. Nagyon ritka esetben a köldökzsinóron valódi csomó alakulhat ki, ami csak akkor okoz problémát, ha megszorul.
Méhlepény
A teljesen kifejlődött méhlepény (placenta) kb. akkora, mint egy levesestányér, súlya mintegy 0,5 kg, alakja koronghoz hasonlít. Magzati felszínét az amnion borítja, alatta ágaznak szét a köldökzsinórban futó erek. Anyai felszíne barnásvörös, árkokkal szabdalt, és 15-20 szigetecskére oszlik. A méhlepény szigeteinek felszínét vékony sejtréteg borítja, amelyen keresztül az anyai szervezetből eredő oxigén és tápanyag könnyen áthatol. Ugyanezen a vékony sejtrétegen keresztül távoznak az anyai keringésbe a magzati anyagcserevégtermékek (széndioxid, stb.). Legfontosabb funkciója a gázcsere lebonyolítása, a hormontermelés valamint a tápláló és kiválasztó tevékenység.
Magzatmáz
Az 5. terhességi hónaptól a magzati faggyúmirigyek működésének eredményeként a bőrfelszín elhaló sejtjeivel együtt védőkenőcs, az ún. magzatmáz (vernix caseosa) alakul ki. Ez a zsiradék kiváló védőréteget biztosít a bőr fertőzéseivel szemben. Elősegíti a magzatmáz megtapadását a magzat testét fedő szőrzet (lanugo). Mennyisége ezért különösen magas a szemöldökön és a hajas fejbőrön, valamint a felső ajkon. Megszületéskor és főleg koraszülések esetén ez a védőréteg a magzat testén jól látható.
A sorozat 7. része [2]