Az izomgörcsöt a harántcsíkolt izomszövet akarattól független összehúzódása okozza. Kiváltódásában igen sok tényező játszhat szerepet. Hatásukra megváltozik az izomsejt kémiai egyensúlya, különböző védekező mechanizmusok indulnak el, amelyek leginkább a sejthártya két ioncsatornáját érintik: a lassú kalciumcsatornát és az ATP-irányítás alatt álló káliumcsatornát.
Az izomszövet normális működésében nagy szerepe van a sav-bázis egyensúlynak is, ennek megbomlása szintén oka lehet a harántcsíkolt izmok görcsös állapotának. Izomgörcsről általában akkor beszélünk, ha az összehúzódás szabálytalan, ritmus nélküli.
Legjellemzőbb formái
Az izom-összehúzódások tartama szerint megkülönböztetjük az ún. tetanuszos, tónusos, huzamos ideig tartó görcsöket, valamint a klónusos, rángásos görcsöket. A kétfajta összehúzódás görcsös rohamokban együtt szokott előfordulni. A görcsök lehetnek helyiek és általánosak.
Elkülönítő diagnózis szempontjából jelentősebb aszerint megkülönböztetni az izomgörcsöket, hogy eszméletlen vagy ép tudatú betegnél fordulnak-e elő. Ha eszméletlen beteg görcsrohamát látjuk, elsősorban epilepsziára kell gondolnunk. Több betegség résztünete is lehet a görcsös roham. Súlyos vesebetegségben (urémia), diabéteszben (hipoglikémia) hirtelen kialakuló agyi oxigénhiányos állapotokban (magas vérnyomás, különböző keringési rendellenességek) is megjelenhetnek az izomgörcsök.
Úgyszintén előidézhetik mérgezések is. Az alkoholmérgezéskor kialakuló izomgörcsök epilepsziás görcsöket utánozhatnak, krónikus szénmonoxid-mérgezés pedig tónusos-klónusos görcsöket válthat ki. Jellemző megjelenési formái vannak a tetanusz, a veszettség, a tetánia- és a sztrichninmérgezésnek. Különböző anyagcsere-megbetegedésekben (amelyek a kalcium, magnézium, kálium és még több más ion rendellenességével járnak), szintén találkozunk izomgörcsök megjelenésével.
Gyakori előfordulásai
Sokfajta súlyos és kevésbé súlyos megbetegedés kísérő tünete lehet tehát az izomgörcs. Kiváltásában néha azonban csak banális okok szerepeinek. A görcsök egy része megerőltetés után jelentkezik, mint azt úszóknál, focistáknál, atletizálóknál gyakran látjuk. A hétköznapi életben minden különösebb ok nélkül, egyszerű nyújtózkodás közben is bekövetkezhetnek. Nagyon gyakori az éjszakai lábikragörcs, amely leginkább a vízhajtókat szedőkben szokott kialakulni, és hátterében a nagyfokú folyadék- és ásványianyag-vesztés áll.
Menstruáció idején, valamint a terhesség korai szakában szintén gyakori tünet az izomgörcs. Ennek magyarázatát a megváltozott hormonháztartás adja. Különböző foglalkozásokkal kapcsolatosan is kialakulhatnak izomgörcsök, írók esetében ismeretes, hogy gépelés közben izomgörcsöt kapnak, festők az ecsethasználat során járnak hasonlóan, zongoristák az ujjak görcsét tapasztalják. Ezekben az elváltozásokban többnyire nagy a szerepe a szorongásnak is.
Kezelési lehetőségek
Az izomgörcsök kezelésekor figyelembe kell venni a kiváltó okot. Egyszerű esetben az izmok keringésének javításával, masszírozással, óvatos mozgatással különböző izomlazító krémek alkalmazásával elősegíthetjük a görcsök mielőbbi elmúlását.
Sportolók számára igen nagy jelentőségű a bemelegítés. Az izomzatnak hozzá kell szoknia a terheléshez, így lehet leginkább elkerülni a nem kívánt sérüléseket, rándulásokat. A mozgásra vágyó, egészséges embereknek is nagyon nagy figyelmet kell szentelniük a terhelés fokozatosságára és intenzitására. Célszerű hetente legalább két-három alkalommal végezni a különböző sportokat, megfelelő bemelegítő mozgássorozat után. Az edzéseket mindig levezető mozgássorozattal és légzőgyakorlatokkal kell befejezni. Ha ezeket az irányelveket betartjuk, lényegesen csökkenthetjük a sérülések, izomgörcsök jelentkezésének a számát.
Számos tényező játszhat tehát szerepet az izomgörcsök kialakulásában. Ha gyakran találkozunk ezzel a fájdalmas tünetegyüttessel, feltétlenül szakorvoshoz kell fordulnunk, hogy tisztázzuk a hátterében megbújó kórokot.