A humán papilloma vírus voltaképpen nem egyetlen kórokozó, hanem vírusok egész családja. Eddig közel 100 altípusát különböztették meg, melyeket daganatkeltő képességük alapján magas, közepes és alacsony kockázatú csoportokra osztottak.
Ezek egy része a bőrt, más részük a különböző nyálkahártyákat, így a már említett méhnyakat, továbbá a nyelőcső, a garat, a gége, valamint a genitáliák nyálkahártyáit vagy a végbélnyílás környéki területeket támadják meg. A bőrön jelentkező elváltozások rendszerint csekély jelentőségűek, a vírusfertőzés nyomán kialakuló szemölcsök könnyen eltávolíthatók, azonban a nyálkahártyákba hatoló kórokozók már, különböző eséllyel, de rosszindulatú daganatos megbetegedéseket is előidézhetnek.
| Rizikófaktor | Vírusgenom |
| Magas |
16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 52, 53, 56, 58, 59, 66, 67, 68, 70 |
| Közepes |
40, 42, 43, 51, 54, 61, 62, 69, 71, 72, 73, 77, 82, 83, 84, 86, 87 |
| Alacsony | 6, 11, 44, 55, 7 |
Miként okozhat daganatot a HPV?
Korábban fel sem vetődött ez a lehetőség, azonban ma már tudjuk, hogy a rákos megbetegedések mintegy ötödéért különböző vírusok tehetők felelőssé. A humán papilloma vírus az egyike ezeknek. Más vírusokhoz hasonlóan ez a kórokozó sem képes önálló életre, a szaporodásához gazdasejtre van szüksége.
A HPV egyik jellegzetessége, hogy a sejtekbe jutva annak DNS-láncát alakítja át úgy, hogy az a saját céljainak is megfeleljen. Először is kikapcsolja a sejtben található védekezőmechanizmusokat, melyek a sejt saját DNS-kódjának változatlan továbbmásolását hivatottak ellenőrizni. Miután a kontroll megszűnt, a sejt már a vírusnak megfelelő DNS-kódot sokszorosítja, mellyel a sejt a vírusokat is megsokszorozza. A megtámadott sejtben a szabályozatlan DNS-másolási folyamat egyre kiszolgáltatottabb lesz a környezetből érkező rákkeltő hatásokra is, a sejt fokozatosan megváltozik, egyre gyakrabban osztódik szabálytalanul, végül pedig daganatos sejtté alakulhat át.
A HPV tünetei és diagnózisa
A HPV-fertőzés egyik legegyértelműbb jele a genitáliák környékén kialakuló puha rózsaszínű szemölcs, ami a bőrből ki is emelkedhet, vagy lehet egyenletes felszínű, lehet kisebb és nagyobb is. A legtöbb esetben a diagnózis nem ilyen egyszerű, a fertőzött személyek döntő többsége egyáltalán nem is tudja, hogy kórokozót hordoz a szervezetében. A humán papilloma vírus többnyire rejtve él a bőrben vagy a nyálkahártyában, ami azonban nem jelenti azt, hogy jelenlétét ne lehetne igazolni.
Nők esetében a fertőzés első jeleit általában egy méhnyakkenet-vizsgálat, az ún. PAP-teszt mutatja ki. Ez egy egyszerű, szinte fájdalommentes vizsgálat, amely azt hivatott megállapítani, hogy a méhnyak szövetében nem alakult-e ki olyan elváltozás, amely később esetleg rákos daganatot okozhat. A viszonylag egyszerű eljárás azonban nem árulja el, hogy a fertőző ágens melyik rizikófaktorú csoportba tartozik.
Pozitív HPV-teszteredmények esetén ma Magyarországon kötelező jelleggel fél év múlva újabb tesztet végeznek, melynek eredményétől függően kerülhet sor ezután további, immár bonyolultabb DNS-vizsgálatokra, melyeknek a célja immár a vírustörzs pontos meghatározása.
Essék szó a férfiakról is, hiszen a fertőzés továbbadásában nekik is részük van. Elviekben a HPV-t a férfiakban is ki lehet mutatni, azonban az eljárás tömeges elterjedésére vajmi kevés az esély. Már a fertőzést csupán valószínűsítő teszt is azzal jár, hogy a hímvessző bőrére mintegy 10 percre hígított ecetsavat cseppentenek, azonban biztos választ csak egy kimetszéses szövettani vizsgálat adhat, ami még ennél is kellemetlenebb. Tekintve, hogy maga a fertőzés nem, vagy csak kevés kellemetlenséggel jár a férfiak számára, érthető, ha nem rohannak tömegesen kivizsgáltatni magukat. A fertőzések csökkentésének terhe ezáltal szinte kizárólag a nők vállát nyomja.
Nem csak a méhnyakrákért felelős a HPV
A HPV-ről már többé-kevésbé ismert, hogy közrejátszik méhnyakrák kialakulásában, azonban kevésbé tudott róla, hogy – ha jóval kisebb mértékben is, de – a fejnyaki rákok okaként is számolni kell vele. A magas rizikófaktorú csoport itt is a nőké, és bár a szájüregi, a garat, nyelv- és gégerákok döntő többségét a férfiaknál diagnosztizálják, amennyiben nőknél mutatják ki az említett daganatos betegségek egyikét, azt akár HPV-fertőzés is okozhatja.
A HPV szerepe a női fej-nyaki rákok kialakulásában egyes nézetek szerint a szexuális szokásokkal is összefüggésbe hozható. A vírus vélhetően a fertőzött méhnyakról a férfi nemi szerv érintésével jut a női szájüregbe, minden bizonnyal egy orális szexuális aktus során. A fertőzés ez esetben a férfiaknál is fennáll, azonban náluk ritkábban jár látható tünetekkel, ami viszont elősegíti az újrafertőzést. Hiába kezelték ugyanis a partnerét, a vírust továbbra is hordozó férfi újra és újra fertőzhet, ami ellen az óvszerhasználat sem nyújt teljes biztonságot, hiszen a vírus elvileg bármely fertőzött bőrfelületről átkerülhet egyik emberről a másikra.
Ne bízzunk az öngyógyulásban!
Szerencsére a legtöbb fertőzés esetében igaz, hogy a szervezet képes velük felvenni a harcot, így a HPV-fertőzések 90%-a is két éven belül nyom nélkül elmúlik. A maradék 10%-ban fennáll a folyamatos fertőzöttség, ami a magas rizikófaktorú vírustörzsek esetében komoly gondok forrása lehet. Éppen ezért ne vegyük félvállról, mondván, úgyis meggyógyul, vagy úgysem lehet ellene tenni. A rendszeres szűrővizsgálatok óriási jelentőséggel bírnak a komolyabb kóros állapotok kialakulásának megelőzésében.
Hogyan kerülhető el a HPV?
Mivel a humán papilloma vírus szexuális úton terjed, ennek a legegyszerűbb módja az lenne, ha kerülnénk a szexuális érintkezést. Ha nem emellett döntünk, tudnunk kell, hogy 100%-osan biztos módszer jelenleg nem létezik, ezért csupán a fertőzés kockázata csökkenthető. Egyes adatok szerint ma minden ötödik partnercserére jut egy HPV-fertőzés. Értelemszerűen, ha ezek számát csökkentjük, kevesebb veszélynek tesszük ki magunkat, illetve jelenlegi és jövendőbeli partnereinket.
Védőoltás a HPV ellen
A Human Papilloma Vírusok (HPV) okozta megbetegedések megelőzésére ma már két készítmény is rendelkezésre áll. Az első oltóanyag a humán papillomavírus két típusának (16-os és 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazza. Az oltás a magas kockázatú HPV okozta méhnyakrák, méhnyakrák megelőző állapot és perzisztáló fertőzés megelőzésére szolgál 10 éves kortól. Az oltási sorozat 3 részoltásból áll, 0,5 ml/adag, az első és a második között egy, a második és a harmadik között öt hónap időt kell hagyni.
A másik oltóanyag a humán papillomavírus 4 típusának (6-os, 11-es, 16-os, 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazó vakcina. Az oltás javasolt a méhnyaknak vagy a külső női nemi szerveknek a fent említett HPV típusok által okozott nagyfokú diszpláziája, a méhnyakrák és a nemi szerveken kialakuló szemölcsök ellen. A teljes immunizálás 3 részoltásból áll (0,5 ml/adag), az első és második oltás között 2 hónapos, a második és harmadik dózis beadása között 4 hónapos intervallumot kell tartani. Mindkét vakcinát az Európai Unióban törzskönyvezték. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak a HPV vakcináció elsődleges célcsoportjába. A vakcina a szexuálisan még nem aktív korosztályban a leghatékonyabb. A védőoltás beadása előtt HPV szűrővizsgálat nem szükséges. A vakcinák a már kialakult betegség terápiájára nem alkalmasak, és a védőoltás a rendszeres méhnyakrákszűrést sem helyettesíti.
Az oltásokat egyelőre a társadalombiztosítás nem finanszírozza, a három részoltás ára összesen meghaladja a 90 ezer forintot, de a jelentősége igen nagy, mert megelőzhető vele a méhnyakrák, a nők egyik leggyakoribb rosszindulatú betegsége. A szakemberek tervezik az oltási rendszer továbbfejlesztését, ebben a HPV-vírus elleni oltásnak a kötelező védőoltások közé való beemelését, legalább a lányok számára.