A hátfájás a gerincoszlopot tartó csontok, porcok, szalagok, különböző izmok, az izmokat borító vékony hártyák betegségeiből, a gerincvelő burkainak és magának a gerincvelőnek, valamint az abból kilépő idegeknek a betegségeiből származik elsősorban. Statikai probléma is okozhatja: a végtagok, a medence csontrendszerének veleszületett vagy szerzett zavara is (gondoljunk pl. a csípőficamra, amikor a gerincre nehezedő nem szimmetrikus terhelés váltja ki a hátfájást!).
A gerinc felületes izomzata, illetve a bőr betegségei is kiválthatnak háti fájdalmat, sőt a mellkasi és hasi szervek kisugárzó megbetegedéseiből is adódhat.
"Csodát tett a hajammal, a fejbőrömmel ez a szappan">>> [0]
A háti fájdalom tehát lehet lokális eredetű, de más szervekből kisugárzó fájdalom is okozhatja. A beteg pontos kikérdezése és vizsgálata az orvos számára sok információt nyújt a háti fájdalom eredetét illetően.
Életkor szerint
Idősebb korban például gyakoriak a gerinc kopásos megbetegedései, a meszesedés, az ízületi-reumás betegségek, a csontritkulás (ekkor a csigolya össze is roppanhat). Gyakoribbak az elesések, amelyek zúzódást okozhatnak, de például az övsömör is gyakran idősebb életkorban jelentkezik, s amennyiben a háti szakaszra lokalizálódik, még a hólyagocskák megjelenése előtt nagy fájdalmat okoz. A csigolyák meszesedése, merevedése, összeroppanása – a kilépő idegeket nyomva – nagy fájdalommal jár.
Sokszor egyszerűen statikai zavar áll a háttérben. Ülő foglalkozásúaknál különösen gyakori, de előidézheti a nagyfokú elhízás, sőt a kismamáknál is előfordulhat, amikor a testsúly eltolódása miatt megváltozik a statikai egyensúly. A fájdalom oka ilyenkor elsősorban az, hogy míg egy egészséges emberben a hátizmok kiegyensúlyozott tónusát az autonóm idegrendszer szabályozza, addig itt akaratlagos kompenzáló izom-összehúzódásokra kerül sor, amelyek fáradtságérzést, kényelmetlenséget, végül pedig fájdalmat keltenek.
A leghétköznapibb rendellenesség, mely nemcsak derékfájást, hanem néha komoly háti fájdalmat is előidéz: a lúdtalp! Ha fiatal egyén panaszkodik hátfájásról, akkor mindenféleképpen ortopédiai vizsgálat szükséges. Ismert ugyanis a gerincnek egy speciális betegsége, a Scheuermann-kór, mely a csigolyatest zárólemezének csontosodási zavara: a csigolyák ék alakúan megkeskenyednek, emiatt a gerincoszlop megfelelő területe merevvé válhat.
Különböző eredet
A statikus zavarról, ill. a fiatal korban jelentkező Scheuermann-kórról már a fentiekben szóltunk. Sajnos a sok „kevésbé rossz” elváltozás mellett a háti fájdalmat a csigolyák tuberculosisa (tbc) és elsődleges vagy áttétes daganata is okozhatja. Ilyenkor persze a megfelelő egyéb klinikai tünetek is felhívják a figyelmet: hőemelkedés, láz, gyorsult vérsüllyedés. Az ilyen betegek néha feltűnően izzadnak, különösen éjszaka, és felismerhetők a súlyos betegség jelei: sápadtak, „rosszul néznek ki”, lesoványodtak, étvágytalanok. (A banális csigolyaelváltozások vagy a csigolyák akut betegségei a beteg általános állapotát, külsejét alig befolyásolják!) A csigolyák gennyes gyulladása (osteomielitis) gennyes-gócos megbetegedésekhez társul.
Talán a legfontosabb az idős korban jelentkező hátfájás, melynek leggyakoribb oka az arthrózis, mely csontfelrakódásokkal, csonttüskékkel-sarkantyúkkal, elmeszesedés formájában mutatkozik. Ez nagyon gyakori megbetegedés. A fájdalom a pihenés utáni első mozgások alkalmával a legerősebb. Ha a beteg belejön a járásba, hajlásba, a fájdalom enyhül. Így a panaszok reggel, az ágynyugalom után a legerősebbek, illetve tartós ülés után felálláskor. Néha azonban éjszaka is megjelennek.
A fájdalom helye és kiterjedése sokféle, leginkább a gerinc két oldalán elterjedő fájdalmat panaszol a beteg, és maga a gerinc is legtöbbször nagyobb területen érzékeny nyomásra vagy ütögetésre. Az érzékeny terület (amely több csigolyára kiterjed), merev, mozgása korlátozott. A teljes merevség nem a meszesedésre, hanem inkább gyulladásos csigolyamegbetegedésekre jellemző. A fájdalom a gerincoszlop előre- és hátrahajlításakor, és különösen függőleges tengelye körüli forgatásakor mutatkozik.
Ismert a gerincoszlop egy részének fokozatosan kifejlődő, végül teljes merevséget okozó betegsége: a Bechterew-kór, mely a közérzetet és a beteg általános állapotát is rontja, gyorsult vérsüllyedéssel és igen nagy mértékű, kínzó a fájdalommal jár; jellemzően fiatal korban, férfiaknál jelentkezik.
Léteznek továbbá igen speciális betegségek is: ilyen pl. a Recklinghausen-kór vagy a Paget-kór.
Nagyon fontos még a csontritkulásról szólni: ez valamennyi csont, de elsősorban a gerincoszlop állományának a megbetegedése. A csontállomány megkevesbedik, mészszegénnyé válik, a csigolyák ellenállása csökken, a gerincoszlop deformálódik. A hátfájás vagy állandó tompa fájdalom, vagy a mozgással összefüggő hirtelen, éles fájdalom formájában jelentkezik, és így könnyen összetéveszthető más csigolyafolyamatokkal.
A háti fájdalmakat gerincsérv is okozhatja, erre is gondolni kell tehát, felismerésében segít a fájdalom mellett megjelenő idegrendszeri tünetek (érzés, mozgászavarok) észlelése.
Izom eredetű hátfájás
Előidézheti sérülés, zúzódás, izomközti bevérzések, valamint lázas betegség (pl. influenza) is, ilyenkor úgy érezzük, hogy „szinte az összes izom fáj”. Nagyon sok betegnél úgynevezett reumás fájdalom alakul ki, a reumás csomók tapinthatóságával. Természetesen sok speciális betegség is részt vehet a kiváltásában: pl. autoimmun betegségek vagy féregfertőzések, stb. A tartós hátfájás azonban „ideges” eredetű is lehet: ilyenkor hívjuk funkcionális panasznak, ez esetben természetesen más ideges panaszt is találunk.
Mellkasi, hasi szervi eredet
Ilyenkor a betegek legnagyobb része olyan hátfájást panaszol, amelynek helyét nem tudja pontosan körülírni. Néha azonban a pontos lokalizációt is jelezheti: pl. a bal lapocka alatt, vagy a két lapocka között fáj, vagy övszerűen a lapockák alatt körkörösen stb. Nagyon fontos ilyenkor az egyéb klinikai tünetekkel egybevetni a háti fájdalom megjelenését, s az alábbi betegségekre kell gondolnunk:
A tüdő és a mellhártya betegségei:
tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, ebben az esetben más légzőszervi tünetek is vannak (köhögés, köpetürítés, láz, a fájdalom összefügg a légzéssel). Gondolni kell a tbc-re, illetve tüdődaganatokra is.
A hasi szervek betegségei:
epekövesség, epehólyag-gyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, gyomor-nyombélfekély, illetve gyomordaganat, a nyelőcső megbetegedései. Ezeknél sokszor a legelső tünet a háti fájdalom megjelenése. A beteg pontos kikérdezése és egyéb vizsgálatai (labor, ultrahang, gyomortükrözés) segít a panaszok eredetének a tisztázásában.
Szívbetegségek:
Elsősorban a szívinfarktust kell kiemelni, ami szintén jelentkezhet „csak” háti fájdalom képében. A beteg egyéb panaszai, laborvizsgálatok, EKG, szívultrahang és egyéb vizsgálatok segítenek a diagnózisban.
Láthatjuk, hogy az „egyszerű” háti fájdalom hátterében milyen sokféle betegség állhat. Amennyiben a panasz visszatérően jelentkezik, vagy a beteg életét a nagy fájdalom megkeseríti, esetleg más tünetek is csatlakoznak a hátfájáshoz, mindenféleképpen forduljunk orvoshoz. Figyeljük meg a kísérő tüneteket: étkezéssel, lázas állapottal, köhögéssel kapcsolatosak-e, csökkent-e a testsúly, szívfájdalom nem társul-e hozzá. Ezekkel segíthetjük az orvos munkáját, hogy a nem gerinceredetű betegségeket is felismerje. De láthatjuk, hogy a gerinceredet tisztázása sem olyan egyszerű. A beteg életkora, egyéb betegségei, sérülések stb. mutatnak rá az okokra, de mindenképpen tanácsos az alapos kivizsgálás.
A kezelésről
Tartási zavarok esetén az ülve dolgozók görnyedt tartása húzó jellegű hátfájást okoz, melyet a törzs kiegyenesítése, homorítása enyhít. Minden megerőltetésre fokozódik a fájdalom, amelyet teher cipelése, kifáradás okoz. Gépkocsi hosszan tartó vezetése, a kéz órákon át tartó azonos elhelyezkedése a kormánykeréken szintén gyakran okoz kínos, néha égető jellegű, sajgó fájdalmat. Vékony, laza kötőszövetű, fiatal egyének hátfájása a szalagok gyengeségével is magyarázható.
Ezek nem feltétlenül jeleznek betegséget, hanem a tartós, statikailag nem kedvező testhelyzettel magyarázhatóak. Ilyenkor a torna és főleg az úszás ajánlható. A speciális betegségeknek (szívinfarktus, epehólyag-gyulladás, tüdőgyulladás vagy egyéb kimutatható betegségek) természetesen sajátos a kezelése is.
Hátfájás esetén tüneti szerként természetesen fájdalomcsillapítók is alkalmazhatók, de ezt már előzze meg orvosi vizsgálat. Egyszerű fájdalomcsillapító is enyhítheti a panaszokat, de manapság egy speciális gyógyszercsoport is forgalomban van, melyet kifejezetten az izom, ízületi betegségekre alkalmaznak, ezek az úgynevezett nemszteroidok. Kiváló csoport, jól megszüntetik a fájdalmat, sőt a gyógyszergyári fejlesztéseknek köszönhetően már elegendő naponta csak 1 alkalommal bevenni ezeket. De ismernünk kell a mellékhatásaikat is, kiemelten ezek között a bélrendszeri vérzést okozó hatást. Bár a gyógyszercégek már az újabb fejlesztésű gyógyszereknél próbálják kiküszöbölni ezt a mellékhatást, azonban az arra érzékeny egyéneknél mégis számításba kell venni.
Tehát: mozogjunk, tornásszunk, járjunk el úszni, s fogadjuk el orvosunktól a gyógyszeres kezelést, kérjük ki tanácsát, s ellenőrzés mellett alkalmazzuk a készítményeket.