Ötven felett járva egyre gyakrabban fordul elő olyan bosszúság, hogy „itt van a nyelvemen, de sehogysem jut eszembe” egy-egy név vagy jól ismert fogalom. Az sem ritka, hogy egészen elképesztő dolgok esnek meg, például, hogy az égen-földön keresett pénztárcát a hűtőszekrényben, a kulcscsomót a szennyeskosárban találjuk meg. Ilyenkor ijedten tesszük fel a kérdést: ez még belefér a feledékenység kategóriájába, vagy már az Alzheimer-kór jele? Ha ilyen aggodalom ébred Önben is, akár önmagával, akár családtagjával kapcsolatban, érdemes böngészni egy kicsit az erre a témára specializálódott felejtek.hu internetes portálon a sokféle érdekes cikk, ismeretterjesztő anyag, teszt között. A fenti kérdésre válaszul például dr. Kerekes Éva neurológus ismerteti, hogyan azonosítják a valódi demenciát, illetve annak számos fajtája közül az Alzheimer-kórt, és mi módon különítik el azt más problémáktól. Kevesen gondolnak például arra, hogy például a depresszió is kiválthat hasonló tüneteket.

Felejtek.hu: Ha többet szeretne tudni a demenciáról és az Alzheimer-kórról [1]

Nem minden feledékenység demencia!

Ha a beteg, vagy családtagja feledékenységet tapasztal, felmerül a szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja. A demencia fogalma az értelmi és gondolkodási képesség folyamatos hanyatlása, ami jelentősen megnehezíti a szokványos tevékenységeket. Ilyenkor a háttérben álló ok kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, és kezelésük is jelentősen különbözik. A demenciák pontos diagnosztizálásához neurológiai, pszichiátriai vizsgálat, koponya CT vagy MR képalkotás szükséges. A neurológiai vizsgálat része speciális tesztek elvégzése is, amelyek segítenek a demencia típusának meghatározásában. A feledékenység oka gyakran valóban demencia, máskor viszont az úgynevezett pseudodemencia igazolódik a kivizsgálás során. Ilyenkor depresszió áll a tünetek hátterében: a beteg nyomott hangulata, érdektelensége miatt nem koncentrál, nem figyel oda, ezért nem tudja visszaidézni a dolgokat. Antidepresszáns alkalmazása mellett a beteg figyelme, koncentrációja javul. A két probléma elkülönítésében segítséget jelenthet a kórelőzmény, a kórlefolyás, a klinikai kép és a betegnek a vizsgálati helyzethez való hozzáállása is. A depressziós beteg ugyanis még egyszerűbb problémák megoldása során is csak kevés erőfeszítést tesz, hangoztatja a feledékenységét, nem motivált, jellegzetes válasza a „nem tudom”, a panaszait eltúlozza, azokról részletesen beszámol, a beszédének felépítése, szerkezete egységes, a korábbiaknak megfelel. A demens beteg viszont tagadja a probléma meglétét, kimagyarázza a feledékenysége következményeit, elbagatellizálja a történteket, sőt, gyakran haraggal reagál, ha szembesítik a hiányosságával. Jellemző, hogy akár hibásan is, hiányos, rosszul felépített mondatokban, de válaszol a kérdésekre, igyekszik együttműködni. A depressziós beteg képes a tanulásra, nem felejt gyorsan, a demens viszont képtelen erre.

A depresszión kívül számos más tényező is okozhat átmeneti memóriaromlást, mint azt a felejtek.hu internetes portálon dr. Muszil Dóra összegyűjtötte. Így például a stressz, a fáradtság, a kialvatlanság, az állandó igénybevétel, a figyelem szétaprózódása is nagyon leterheli a gondolkodást, csökkenti a koncentrációt, rontja a szellemi, a gondolkodási képességeket. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek mellékhatásként tompaságot, koncentrációra való képtelenséget, emlékezetkiesést okoznak, ennek veszélye különösen megnő időseknél a beszűkült vesefunkciók és a kevés folyadék fogyasztása miatt (ezért mindig érdemes elolvasni a betegtájékoztatót). Jó tudni azt is, hogy az élvezeti szerek, az alkohol és a drogok mind a rövid, mind a hosszú távú memóriára károsan hatnak, a pillanatnyi emlékezetkieséstől, az évekkel később jelentkező szellemi leépülésig bármit okozhatnak.

A demencia típusai

A feledékenység, memóriaromlás tehát nem jelent rögtön Alzheimer-kórt (annak más tünetei is vannak, például viselkedésbeli változásokkal is együtt jár), de ha a gyanú felmerül, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, hogy kezeltetni lehessen. Jó tudni, hogy még az Alzheimer-kór esetében is sokat segít a korai felismerés, hiszen az idejében észlelt folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek! Ha a kivizsgálás során igazolodik a demencia, a kezelés miatt fontos a vascularis (érkárosodás miatti) és az Alzheimer-típusú demencia elkülönítése. A háziorvosokat szellemi hanyatlás miatt felkereső betegek közel felénél belgyógyászati betegség vagy kezelhető neurológiai betegség (agyérbetegség, epilepszia) okozza a tüneteket. Többféle fertőzés és szervi betegség (például időskori tüdőgyulladás, vese-, májbetegségek, agyi keringészavar) is okozhat demenciához hasonló tüneteket, lassulást, összeszedetlenséget, zavartságot. A fenti tüneti demenciák kizárása után, speciális tesztek elvégzését követően úgynevezett neurodegeneratív demencia feltételezhető, amelyeknél sejtpusztulás okozza a folyamatot.

Alzheimer-kór

A neurodegeneratív demencia leggyakoribb fajtája az Alzheimer-kór. Pontos okát nem tárták fel, annyi biztos, hogy ismert rizikófaktorai az életkor és a genetikai adottságok. A kialakulása és az előrehaladása a tünetek jelentkezése után is lassítható életmódi változásokkal: a dohányzás elhagyása, az egészséges táplálkozás, a sport, a szellemi tevékenység, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása sokat segíthet.

A betegség előrehaladásával más-más agyi régiókban pusztulnak a sejtek, miközben a még érintetlen agyterületek tovább működnek. Így fordulhat elő, hogy a beteg nem képes megjegyezni a közelmúlt eseményeit, de még tud keresztrejtvényt fejteni. Az Alzheimer-kór tünetei külsőleg nem láthatók a betegen, ezért a hozzátartozók csak a megváltozott viselkedést észlelik, ezért sokszor nagyon bosszantja a családot a beteg magatartása. Magyarországon negyedmillió családban van demens beteg, így nagyon sokakat érint ez a probléma. - Fontos, hogy a hozzátartozók megismerjék a betegség lényegét, hogy gyötrő bosszúság helyett igazi segítőkészséget érezzenek a beteg iránt – figyelmeztet cikkében dr. Kerekes Éva neurológus. Ebben sokat segíthet a felejtek.hu> > [2]  portál, amelynek oldalain sok érdekeset olvashat az Alzheimer-kórról, tüneteiről, a beteg gondozásáról, a tudományos kutatások legújabb eredményeiről, az új terápiás lehetőségekről. Felveheti a kapcsolatot orvosi, jogi, társadalombiztosítási szakértőkkel, akik a felmerülő problémákban személyre szabott tanácsokat tudnak adni. Megoszthatja sorstársaival a gondjait, megismerheti más érintettek jó vagy rossz tapasztalatait.