Fogyókúrázóknak: Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

Százezernél is több gombafaj létezik Földünkön. Méretük az apró, szabad szemmel nem látható, egysejtű gombáktól a kalapos, tönkkel rendelkező nagygombákig változik. Cikkünk a természetben található bizonyos nagygombák által okozott mérgezésekre, ezek elkerülésére hívja fel a figyelmet azért, hogy a gombászás ne torkolljon tragédiába egy családban sem.

Hazánkban is több százra tehető a nagygombák száma, és ezek között jelentős számban vannak étkezésre alkalmas, finom gombák. Felismerésük körül azonban oly nagy a tájékozatlanság, hogy a gombaevés könnyelműség és tudatlanság folytán napjainkban is sokak vesztét okozza, annak ellenére, hogy a gombák legnagyobb része, ha nem is ehető, de nem is mérgező.

Nagyon fontos tanács: odahaza, gyűjtés után, másodszor és darabonként átmetszetben is vizsgáljuk végig a gombákat, mielőtt ételt készítünk belőlük. Amíg valaki nem tesz szert biztos gombaismeretre, gombaszakértővel ellenőriztesse azokat fogyasztás előtt. A hivatalos piacokon vásárolt gombák ellenőrzöttek.

Gombamérgek

Bonyolult összetételű szerves vegyületek a gombamérgek. Kutatásuk már a múlt században elkezdődött, de a gyomorbél rendszeri tüneteket okozó csípős gyanták és egyéb méreganyagok pontos összetételét még ma sem ismerjük.

A mérgezések súlyossága

A mérgezések súlyossága szerint beszélünk enyhe, közepesen súlyos és súlyos mérgezésekről.

a) Az enyhe mérgezések kisebb mennyiségű mérges gomba fogyasztásakor jelentkeznek, vagy akkor, ha a gombafajban csekély a méregmennyiség. Enyhe tüneteket okoznak a vöröses kénvirággomba, az epeízű tinóru, számos tőkegomba, a csípős pereszkék és a pókhálósgombák.

b) Középsúlyos mérgezést okozhat például a szőrgomba, a hánytató galambgomba és a cifra korallgomba. Az okozott tünetek nagyon változatosak, és az előzőeknél súlyosabbak. Ezek elfogyasztásuk után 5-6 órával kezdődő hasmenéssel járnak.

c) Súlyos mérgezést idéz elő pl. a farkastinóru, a nagy döggomba, a világító tölcsérgombba, a sárga kénvirággomba. A tünetek nagyon változatosak lehetnek, de jellemző a gombafogyasztás után néhány órával kezdődő hányás, pupillaszűkület, hasmenés, egyéb béltünetek.

Meghatározó tényezők

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >> [1]

----------------------------------------------------------------------------------------------------

1. Az elfogyasztott méreganyag mennyisége

Csekély vagy közepes mennyiségű méreganyag enyhe tüneteket okoz, nagy mennyiségben elfogyasztva azonban életveszélyes is lehet. Egy adott gombafaj példányaiban vidékenként is változhat a méreganyag mennyisége, amit környezeti tényezők is befolyásolnak (pl. a talaj tömörsége, pH-értéke, nedvességtartalma stb.).

2. A méreg támadáspontja

A legtöbb gombaméreg a vegetatív idegrendszert befolyásolja. Egyesek ingerlik, mások bénítják.

3. Egyéni érzékenység

A gombamérgekre általában érzékenyebbek a gyerekek. Súlyosabb a mérgezés a máj, szív, vese- vagy egyéb szervi betegségekben szenvedőknél. Emellett a gombafehérjék egyes emberekben allergiás reakciót is okozhatnak.

A gombamérgezés típusai

Három alaptípust különböztetünk meg: a sejtmérgezéseket, az idegrendszerre ható és a gyomorbél rendszeri tüneteket okozó mérgezéseket.

1. A sejtmérgezések legfontosabb fajtái

a) Gyilkos galóca típusú (méreganyaga az amatoxin) mérgezés. Hazánkban a halálos mérgezések több mint 90%-áért mindig a gyilkos galóca a felelős. A mérgezés jellemzője, hogy általában 8-12 óra lappangási idő után hirtelen jelentkező, csillapíthatatlan hányás és vizenyős, nyálkás hasmenés kezdődik. Szájon és végbélen át a mérgezett több liter folyadékot és ezzel ásványi sókat veszít. A mérgezés halálhoz is vezethet. Ennek oka kiszáradás és a keringés összeomlása. Ha a gyomorbél rendszeri tüneteket a mérgezett túlélte, a mérgezés második szakaszában súlyos sejtpusztulás (főleg májsejtelhalás) alakulhat ki, mely májelégtelenséghez vezethet. Ha a hagyományos májtámogató kezelés nem segít, májátültetés jön szóba. Az amatoxin három típusa közül az alfa a legmérgezőbb, ennek halálos adagja 1 mg/kg. Érzékenyebb személyek ennek tizedrészétől is meghalhatnak.

b) Papsapkagomba-mérgezés. Tünetei hasonlítanak a fent említett mérgezési tünetekhez. Lappangási ideje általában 6-7 óra. A gyomorbél rendszeri tünetek enyhébbek, a tünetek előterében a májsejtek károsodása áll.

c) Mérges pókhálósgomba típusú mérgezés. Súlyos veseelégtelenséggel járó, nemegyszer halálos mérgezés. Lappangási ideje nagyon hosszú, 2-4 nap vagy ennél is több. Kezdeti tünetek: a vizelet mennyiségének csökkenése, szemhéjduzzanat. Sok lehet a felderítetlen eset, mert a hosszú lappangási idő miatt nem gondolnak gombamérgezésre.

A gombamérgezés típusai

 

2. Idegrendszerre ható mérgezések

Hatásmód szerint háromféle idegméreg van. Ezek: a vegetatív idegrendszert izgató muszkarin, a bénító hatású gombaatropin vagy panteridin, és a hallucinogén mérgek, amelyek részegséghez hasonlító vagy bódulatszerű tüneteket, érzékcsalódást okoznak ("bolondgombát evett").

a) Muszkarin-típusú mérgezés. A leggyakoribb mérgezésfajta. A muszkarin minden simaizom és mirigy működését serkenti (pupillaszűkület, arckipirulás, nyáladzás). Lappangási ideje leggyakrabban csak 10-15 perc, de lehet egy óránál hosszabb is. Ha hányás és hasmenés uralja a klinikai képet, a mérgezés rövidesen véget ér, mivel a méreganyag hamar kiürül a szervezetből. Sok muszkarint tartalmaznak a parlagi tölcsérgomba, a téglavörös és a kerti susulyka. Ezekből már kb. 5-10 dkg is életveszélyes lehet.

b) Érzékcsalódást okozó mérgezések. Több olyan gomba ismeretes, amelyeket már ősidők óta fogyasztanak azért, mert kellemes hallucinációkat, érzékcsalódásokat okoznak. A légyölő galócát az Ázsiában élő népek régebben főleg ünnepi alkalmakkor fogyasztották, részegítő hatása miatt. Ilyen hatásúak még a párducgalóca, a tulipáncsésze-gomba, a zöldülő susulyka, áltrifla is. A "bolondgomba"evés utáni kórkép változó. A mérgezett összevissza beszél, ugrál, táncol, jókedvű vagy bódult, rémeket lát, és különféle szokatlan viselkedésformák jelentkezhetnek. Az izgalmi állapotot, amely több óráig tart, mély alvás követi. Ekkor légzésbénulás miatt halál is bekövetkezhet.

c) Gyomorbél rendszeri tüneteket okozó mérgezések. Gyakorlatilag minden gombamérgezés járhat ilyen tünetekkel.

3. Ételmérgezés

Ételmérgezést okozhat az elöregedett, befülledt és romlott, baktériumokkal fertőződött gomba elfogyasztása. Ez a fajta ételmérgezés a piacon vásárolt, tenyésztett csiperkétől is előfordulhat. Tünetei a gyomorbél tünetes gombamérgezésekhez hasonlóak. Az ételmérgezéseket az különbözteti meg a gombamérgezéstől, hogy hőemelkedéssel vagy lázzal járnak.

4. Túlérzékenységi reakciók

A gombafehérjék túlérzékenységi reakciót is előidézhetnek. Vannak olyan gombafajok, amelyek ismételt fogyasztás esetén váltanak ki allergiát. Leggyakoribb allergiás tünetek az émelygés, hasmenés, esetleg hőemelkedés, bőrtünetek, asztmás panaszok. Nagyon erős allergiás reakció esetén életveszélyes állapot, anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Megelőzés

Aki valóban foglalkozni akar gombákkal, tanfolyamot is elvégezhet. Ezekről a tanfolyamokról pontos felvilágosítást ad a Magyar Mikológiai Társaság. Számos helyen megszervezték a tanácsadó szolgálatot, és a legtöbb helyen a tanácsadást és az ellenőrzést a piacfelügyelet látja el díjtalanul.

Mit tegyünk gombamérgezés gyanúja esetén?

Először is azonnal hívjunk orvost, mentőt, majd a lehetőségekhez mérten nyújtsunk elsősegélyt. Az egyik legfontosabb alapszabály viszont, hogy ne tegyünk olyat, ami árthat!

Hánytatás, esetleg sós hashajtás otthon is elvégezhető. A hánytatás legegyszerűbb módja egy nagy pohár víz, amelybe vagy egy kanál sót, vagy egy kis szappant, vagy mindkettőt teszünk. A langyos víz jobban hánytat, mint a hideg. A hánytatást kétszer vagy többször ismételjük meg, amíg a visszahányt folyadék már tiszta, nincs benne gombamaradvány. A hányadékot tegyük félre, mert erre éppúgy szükség lehet, mint az esetleg fellelhető gombás ételmaradékra vagy megmaradt gombára.

Hánytatás után adjunk hideg vízben sós hashajtót (keserűsó, Glaubersó, Mira víz) keverjünk bele egy kávéskanál orvosi szenet, mert ez a bélben megköti a méreganyagok egy részét.

Ha az orvos megérkezett, rendszerezett információkkal segítsük munkáját. A mérgezést okozó gomba fajtájának megállapításában segíthet, ha tudjuk, hogy a gombafogyasztás után menyi idővel, milyen típusú és milyen súlyosságú tünetek jelentkeztek, milyen gombát szedtünk, illetve mit tettünk addig, amíg az orvos megérkezett. Segít a diagnosztizálásban a megőrzött ételmaradék és hányadék.