A csúfolódás és bullying közti különbség
A bullying, avagy a gyűlölködés, zaklatás globális és egyre erősödő jelenség, az ennek leginkább kitett korosztály pedig az ún. Z- generáció (az 1995-2010 között születettek). Ebből kiindulva indította el egy üdítőital márka július elején a kampányát, és ennek részeként szervezett egy kerekasztal-beszélgetést. Az egyik résztvevő Dienes Angéla pszichológus volt, aki a bullying definícióját így fogalmazta meg. “Bár éles határ nem húzható, de érezhető a különbség, hogy viccesen ugratnak vagy már fájdalmat okoznak. A bullying leginkább úgy határozható meg: amikor tudatosan bántanak, ártanak valakinek, és nemcsak egy-egy alkalommal, hanem rendszeresen, amíg az áldozat vesztesnek érzi magát, pszichésen sérül.”
Áldozat vagy bántalmazó, na meg akik figyelik
„Gyakori, hogy valaki azért válik bántalmazóvá, mert egy másik környezetben elhanyagolják, netán éppen ő az erőszak célpontja. Ez persze nem menti fel az illetőt, de fontos tudni, hogy ilyen okok is állhatnak a háttérben. Azaz az osztálytársaival szembeni agressziója vagy a közösségi médiában való ’arcoskodása’ egy eszköz az őt ért sérelmek vagy figyelemhiány kompenzálására” – folytatta a pszichológus.
A beszélgetés másik résztvevője, Csalár Bence divatújságíró - aki extravagáns öltözködése miatt kap gyakran beszólásokat mind élőben, mind népszerű Instagram oldalán - szerint a gyűlölködők általában többen összeállva járnak, úgy gúnyolnak másokat. „De ha az egyikükkel valahogy sikerül elbeszélgetned, megtörni a jeget, akkor a társai is leszállnak rólad. Hiszek abban, hogy megfelelő kommunikációval sok helyzetet lehet kezelni” – tette hozzá Bence, akivel videó is készült a kampányhoz.
Nagy Imola márkamenedzser erre reagálva mondta el, hogy az üdítőital is a kommunikáció és a szeretet erejére építve üzen – mind az áldozatokank, mind a bántalmazóknak. Az #iloveyouhater (=„szeretlek utálkozó”) hashtag használatára bíztat: ha a bullyingnak kitett személy megérti, hogy aki őt bántja, az talán maga is áldozat, akkor képes jobban elfogadni a beszólásokat, átértékelni azokat. Ugyanakkor egy ilyen pozitív reakcióval akár le is szereli a gyűlölködőt.
Mindezek mellett Dienes Angéla szerint a passzív megfigyelők, akik szó nélkül végignézik, ha zaklatnak valakit előttük, szintén felelősek, támogatják a bullying ’létjogosultságát’. Pedig ha páran egyszerre fellépnének a bántó személy ellen, sokat tehetnének rövid és hosszútávon is.
Hogy változott a bullying az évek során
Régebben, az okos telefonok és a közösségi média platformok előtt a jelenség térben és időben korlátozott volt: szemtől-szembe történt, és ha mondjuk az iskolai szünetben bántottak, aznapra általában vége volt.
Manapság azoban az online térben, a cyberbullyingban nincs határ: bárki bármikor bárkivel szemben élhet ezzel, még az arcát sem kell felvállalnia. Formájuk is változatos, nem korlátozódnak negatív kommentekre egy poszt alatt, hanem lehet egy csetből való kizárás vagy hamis, rosszindulatú információk terjesztése valakiről.
Mit tehet az áldozat?
Magyar Barbi, youtuber és cukrász, aki szintén részt vesz a kampányban, a kerekasztal során elmondta, hogy neki a humoros megközelítés segített. „Régebben, amikor egy videómra több gonoszkodó kommentet kaptam, főleg a túlsúlyom miatt, egy barátnőm azt mondta, hogy az is lehet, hogy aki írta, az egy 11 éves kisfiú, és ha élőben találkoznánk, megszeppenve elszaladna. Ha erre gondolok, mindig elnevetem magam, és ma már el tudom engedni, ha bántó megjegyzést írnak.”
“Mély önismeretet igényel, hogy el tudjuk engedni a bántásokat, és felismerjük magunkban az értéket. ĺgy könnyebben semlegesek tudunk maradni, és esetleg arra is képesek vagyunk, hogy kedves szavakkal vagy egy humoros visszaszólással meglepjük a támadó felet – ez pedig nagyon hatékony védekezés lehet.”– tette hozzá a pszichológus.
Az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” szlogen szintén erre utal: a magunkba fordulás vagy épp dühkitörés helyett egy laza válasz sokkal hatásosabb reakció lehet a beszólásokra. Ezáltal azt is megmutatjuk, hogy kiállunk magunkért, vállaljuk azt, akik vagyunk.
Mit tehetnek a szülők, intézmények, véleményvezérek és a cégek?
Dienes Angéla szerint a prevenció, az érzékenyítés lenne a legfontosabb. Hogy az iskolákban és otthon beszéljenek a gyerekekkel arról, hogy egy személyiség sok rétegből áll, nem csak abból, amit elsőre látszik. Ez kiskorban a gyerekben önmagától még nem tudatosul, ehhez kell már bizonyos érettség. De iskolai foglalkozásokkal, a család támogatásával ez a szemlélet normává tudna válni.
Az üdítő ital a Z-generációsokat célozva többek közt az említett véleményvezérek bevonásával segíti az érzékenyítést, szemléletformálást. Barbi és Bence követői közt számos fiatal van, akiknek ők a maguk tapasztalatára és módszereire alapozva tudnak tanácsot adni.
„A YouTube videóimban többször beszélek a plus size és hasonló problémákról. Átlagosan napi 15 segítségkérő levelet kapok, leginkább azt kérdezik tőlem, hogyan fogadják el magukat olyannak, amilyenek. Általában azt tanácsolom nekik, hogy koncentráljanak a pozitív dolgokra, és söpörjék le magukról a negatív megjegyzéseket” – mondta Barbi.
„A kampány kapcsán nagyon sokan írtak nekem, kértek tanácsot. Nagyon szeretek válaszolni a segélykérőknek, megtisztelő, hogy megnyílnak nekem. Ez a social media jó oldala: a hasonló emberek könnyebben egymásra találnak, és segíteni tudják egymást” – tette hozzá Bence.
Az “Oltsd a szomjad! Ne engem.” kampány kisfilmje a fentieket foglalja össze, és arra bátorít mindenkit, hogy a bántások ellenére is merjen önmaga maradni.