Annak ellenére, hogy az allergiások száma folyamatosan emelkedik, még mindig „csak allergiaként” gondolunk rá, ha valakiről azt halljuk, hogy érintett a betegségben. Sőt, sokszor maguk az allergiások is csak legyintenek, annak ellenére, hogy a nem megfelelően kezelt betegség nemcsak heteken-hónapokon át rontja az életminőséget, de komoly szövődményei is lehetnek. Hogy miért is fontos az allergiát kezelni, Prof. Nékám Kristóf allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze.

Az allergia a modern kor betegsége

Életkörülményeink döntő szerepet játszanak az allergia kialakulásában. Megfigyelések hosszú sora támasztja ezt alá – némelyik száz évnél is régebbi. Farmer életmódot folytató családokban például alig fordul elő allergiás betegség. Igaz ez azokra, a nyugati életmódtól eltérően élő társadalmakra is, ahol 20-30 évvel ezelőtt az allergiás megbetegedések 1-2%-os gyakorisággal fordultak csak elő. Indusztrializálódásuk fokával párhuzamosan azonban itt is növekedni kezdett az allergiás megbetegedések aránya, megközelítve az európai értékeket.

Allergia kezelése: következményekkel jár, ha elmarad

Sem egyéni, sem közösségi, sem pedig döntéshozói szinten nem ismert és elismert az allergiás betegség súlya, ez pedig épp oly mértékben hozzájárul a betegség terjedéséhez, mint az öröklött hajlam, a környezeti tényezők vagy az életmód. Annak ellenére, hogy az allergiák kezelése hazánkban is egyre növekvő terhet jelent a társadalomra nézve – gyógyszer és egyéb költségek, elvesztett munkanapok, teljesítmény csökkenés – a betegséget a mai napig „csak allergia”-két kezelik. Pedig a nem megfelelően kezelt betegnél idővel újabb allergiák jelenhetnek meg, illetve szövődményként asztma is jelentkezhet.

Az érintettek maguk is hajlamosak elbagatellizálni a betegségüket

Ez azt jelenti, hogy sok beteg évek óra nincs jól, de nem fordul orvoshoz szakszerű kezelésért, inkább csak beszalad pollenszezon elején a patikába valamilyen recept nélkül vásárolható készítményért. Először jobban lesz, de az idő múlásával már a korábban bevált gyógyszer nem használ, erősödnek a tünetei, és nem ritka eset, hogy orvoshoz már csak akkor kerül, ha az életminőségét erősen rontó tünetei vannak, több allergiája kialakult, vagy - súlyosabb esetben - már asztmatikus tünetei is jelentkeznek.

Milyen tünetekről ismerjük fel, hová forduljunk?

Ha pollenallergiáról beszélünk és nem a lakáson belüli allergének által kiváltott panaszokról, - hiszen azok egész évben tüneteket okoznak - akkor mindenképp figyelmet érdemel, ha a beteg visszatérő, az év azonos időszakában jelentkező, megfázáshoz hasonló tüneteket tapasztal, láz vagy hőemelkedés nélkül.

•szemviszketés,

•könnyezés,

•orrfolyás,

•orrdugulás,

•tüsszögés,

•torokkaparás a legjellemzőbb panaszok.

Ilyenkor érdemes allergológushoz fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzésével képes azonosítani a tüneteket okozó allergént és személyre szabott kezelést összeállítani.

 

Miért kockázatos az öndiagnózis?

Senkinek sem javaslom, hogy az interneten terjedő félinformációk alapján kezdjen öngyógyításba, de a patikai, recept nélkül kapható készítmények is csak átmeneti enyhülést hoznak, ha valóban allergiás. Sőt, esetükben könnyen fennáll a hozzászokás veszélye. Igaz ez különösen a nyálkahártya lohasztó szerekre, amelyek használata csak a csomagoláson jelölt ideig – ez általában egy hét, tíz nap - javasolt, de ez idő alatt is csak az orrdugulást enyhítik, az allergia többi tünetét nem. Ennél sokkal jobb hatást érhetünk el a szakorvos által javasolt kezelési tervet követve.