Az időjárás változásaira érzékenyek gyakran fejfájásra, levertségre, ingerlékenységre, fáradtságra, szívdobogásra, alvási zavarokra, ízületi fájdalmakra panaszkodnak és konzultáció céljából orvosukat is felkeresik. Vajon túlérzékenységről van szó, és a tüneteket tévesen tulajdonítják az időjárásnak?

Angela Schuh német orvos-klimatológus szerint valóban az időjárási változásokra reagál szervezetünk, a szimptómák valódiak és tényleg megkeserítik elszenvedőjük életét, nem affektálásról van szó. Schuh doktornő, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem Egészség- és Rehabilitációtudományi Intézetének professzora, Bioklíma – az időjárás hatása az ember egészségére című könyvében azt írja: mindig aktuális azzal foglalkozni, miként hat az időjárás az ember egészségére, hiszen az időjárás állandóan hat az emberekre és más élőlényekre egyaránt, jóllehet elsősorban a szélsőséges időjárási viszonyok viselnek meg bennünket. Olykor viszont éppen a klíma nyújthat terápiát.

 Minden második ember időjárás-érzékeny

Felmérések szerint minden második ember érzékenyen reagál az időjárási hatásokra. Köztudottan a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, reumások, asztmások és migrénnel küzdők állapota hidegfront, illetve tartós kánikula, vagy hosszan elhúzódó hideg időszak esetén bizonyítottan romlik. Az orvos-klimatológus a következő példával magyarázza a jelenséget: a hideg hatására csökken a vérnyomás, lassul a szívműködés, megváltozik a vérzsírszint, így aki már átesett szívinfarktuson, annak hidegfront, illetve a tartós hideg fokozott kockázatot jelent. Elmondható, hogy a lakosság zöme a melegfrontra érzékeny.

A mozgásszervi panaszok 60–90%-ának, a migrén, fejfájás 50-60%-ának időjárás-érzékenység az okozója.

Orvosmeteorológiai jelentések

Ha már biztosak vagyunk abban, hogy frontérzékenyek vagyunk, keressük fel orvosunkat! Gyakran az alapbetegség kezelését követően – magas vagy alacsony vérnyomás, mozgás- vagy emésztőszervi betegség – a frontérzékenység tünetei enyhülhetnek vagy akár teljesen meg is szűnhetnek.

Krónikus betegek nagy érdeklődéssel olvassák az orvosmeteorológiai jelentéseket, latolgatják betegségük rosszabbodásának, javulásának esélyeit, készülni szeretnének a változásra. A szakértő nem preferálja a szolgáltatást: túl általánosnak tartja, úgy gondolja, hogy az orvosmeteorológiai előrejelzés csak statisztikai adatokra támaszkodik és nehezen vonatkoztatható az egyénre. Okosabb, ha az alapbetegséggel rendelkezők saját megfigyeléseikre támaszkodva beszélik meg orvosukkal a teendőket.

Thomas Mann Varázshegyéből is és egyéb irodalmi élményeinkből is tudjuk, hogy asztmások, tüdőbetegek számára évszázadokig nem létezett más gyógymód, mint a „levegőváltozás”. A beteg hónapokra más vidékre, tengerpartra, hegyi szanatóriumba költözött és pihent. A régi időkben valójában klímaterápiát folytattak, ami természetes gyógymódként ma is használatos.