Kerti vetemények és cukorbetegség
Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!
Hűsítő kézműves szappan a legfinomabb alapanyagokból >>> [1]
Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!
Holt-tengeri iszapos samponszappan - vegyszermentes, kézműves > > > [1]
A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).
Gyümölcsök szénhidrát-tartalma
Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli. Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát: alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát: egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát: cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya
Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát: szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó
(Az adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb.)
Gyümölcsfogyasztási kisokos
A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is. Érdemes egészben, darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül elmajszolni őket (hiszen ezek az eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását). Egy-egy étkezés alkalmával maximum 2 adagnyi gyümölcs elfogyasztása javasolt. 1 adag 1 maréknyi pl. málnának, meggynek vagy 1 ökölnyi pl. almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, és kiszámolni, pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával! – tanácsolja Szarka Dorottya, a Cukorbetegközpont dietetikusa. Kerüljük a cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket, gyümölcsleveket.
Mindenképpen számolni kell azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos a dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki a diétát.