A beteg elsápad, előbb csak dülöngél, majd összecsuklik, szeme elréved, eszméletét veszíti. ő maga úgy éli meg az ájulást, hogy egyre gyengébbnek érzi magát, szédül, szeme előtt fekete foltok jelennek meg, amelyek szaporodnak-nőnek, egybefolynak, majd az egész világ elsötétül. Csak amikor magukhoz térnek, akkor észlelik újra a külvilágot.

Az ájulás oka a vérnyomás leesése. Normálisan az ezt szabályozó érzékelők (receptorok) a vérnyomásesés hatására megnövelik az agy felé áramló vér mennyiségét, ezáltal az ájulás elkerülhető. Kamaszkorban ezek a receptorok nem működnek tökéletesen, illetve melegben az erek kitágulnak, folyadékhiányban pedig a vérnyomás könnyebben csökken, ez hozza létre az ájulást.

Mit tegyünk?

A természet legtöbbször "megoldja" a problémát, mivel az ájult ember a földre kerül, feje azonos magasságban lesz a testével, így az agy fokozatosan megfelelő vérellátáshoz jut, a beteg magához tér. Segíteni úgy tudunk, hogy a fekvő, ájult gyermek lábát megemeljük, így nagyobb vérmennyiség jut az agyhoz. Szoros ruháját, nyakkendőjét lazítsuk meg, levegős, hűs helyre vigyük. Természetesen az eszméletlen betegnek a szájába semmit nem szabad adni, még vizet sem!

Az ájulást kellő mennyiségű folyadék fogyasztásával lehet megelőzni, és nem szabad meleg, levegőtlen helyen feszes vigyázzban állnia az erre hajlamos gyermeknek. A sportolás jót tesz ebben az esetben is, az edzett gyermekek nagyon ritkán ájulnak el.