Szív-érrendszerünk a legbetegebb

Ma Magyarországon 75,7 év a várható élettartam, ezzel a 24. helyen (hátulról az 5. helyen) vagyunk az EU-tagországok között. A fő halálozási okok hazánkban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, 2014-ben ezek a betegségek eredményezték 35 ezer nő (az összes haláleset 55%-a) és 27 ezer férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát. Komolyan elgondolkodtató az az adat, miszerint a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások standardizált arányszáma 2014-ben hazánkban több mint kétszerese volt az uniós átlagnak. Ez leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának volt tulajdonítható, és közrejátszottak az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámok is. A második vezető halálok a daganatos betegség, 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban. A konkrétabb halálokokat vizsgálva azt látható, hogy Magyarországon rengeteg haláleset mögött a megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezők állnak. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a stroke és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami határozottan mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását.

Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk

- A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. Ugyanakkor azzal nem szeretünk szembesülni, hogy az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi mutatókhoz. Döbbenetes, milyen erős a magyarokban a hárítás, és mennyivel szívesebben fogjuk meg a könnyebbik végükön a dolgokat – mondja dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. – Ezzel együtt különösen figyelemreméltó és szomorú, mennyire nem ismerjük fel a mozgás jelentőségét, amely pedig gyakorlatilag minden egyes szervet, szervrendszert és a már kialakult betegségeket is pozitívan befolyásolja. A szakértő szerint valóban van összefüggés a rossz anyagi helyzet, a túlhajszoltság, a magas gyógyszerárak és az egészségi állapot vagyunk. Ugyanakkor a leggyakoribb halálozási aránnyal rendelkező kórokat, vagyis a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos betegségeket ezen tényezők befolyásolják a legkevésbé. Nem fedezhető fel közvetlen összefüggés a rossz anyagi helyzet és a fent említett betegségek közt, sőt, bizonyos rákfajták (például a vastagbélrák) jóval gyakoribbak a gazdagabb országok lakói közt. Sokkal döntőbbek viszont a saját döntésünktől függő szokások, így főként a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a kábítószerek.

A mozgás bizonyított hatásai

A WHO egyik korábbi, átfogó tanulmánya szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így például a szívbetegségekét, a stroke-ét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, és a depresszióét. Ezen kívül javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot és megadja az idős embereknek az esélyt egy önállóbb életre. A felmérésből bizonyos arányszámok is világosan mutatják az éles összefüggést: - A kardiovaszkuláris betegségek tekintetében elmondható, hogy az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgás a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti, ezzel összefüggésben pedig megelőzheti akár a stroke kialakulását is. - A korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú (erősen életmódfüggő) diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. A kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 százalékkal kisebb esélyük van, mint az inaktívoknak. - A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák esélyük, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen. - A mozgás csökkenti a depresszió esélyét is, segít a stresszel való megküzdésben. A gyerekeknek jó lehetőség a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig abban segít, hogy jobb viszonyban legyenek a testükkel. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.

Babai doktor szerint rá kell jönnünk, hogy az egészségi állapotunkért jobbára mi magunk vagyunk a felelősek. Éppen ezért van döntő jelentősége az 21. század gyógyító-megelőző módszerének, az életmód orvoslásnak, amely a szakértők által irányított mozgás-, táplálkozási és mentális programmal a már kialakult betegségek esetén is jelentősen hozzájárulhat a gyógyuláshoz.