A teljesítmény bizonyos fokig romlik 40 felett
Bizonyított, hogy futók átlagosan 6 százalékkal lassabban futnak, miután betöltik a negyvenet, az 50-es és a 60-as éveikben 10 százalékkal lesznek lassabbak, és 15 százalékkal, ha már 70 felett járnak. Csökken az erő, a hajlékonyság és a csontok sűrűsége is. Ezek természetes folyamatok, amelyek ellen a megfelelően kialakított, optimális esetben teljesítménydiagnosztikára épülő edzéssel sokat lehet tenni. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az izomerő növelésre és a hajlékonyság megőrzésére, ami később akár az állóképességi teljesítmény fokozódását is eredményezheti.
Ugyanakkor van néhány gyanút keltő tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár egy nem hatékonyan felépített edzéstervnek – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Milyen jelekre kell figyelni?
• Ha a futás vagy más kardioedzés után lihegünk, az rendben van, de arra mindenképpen fel kell figyelni, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitásra, ami már lihegésre késztet minket.
• Gyanúra adhat okot, hogy bár rendszeresen mozgunk, az olyan, bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például néhány emeletnyi lépcsőzés vagy egy sprint a busz után, komolyan kimerít minket.
• Amennyiben a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
• Nem feltétlenül kapcsolódik a terheléshez, de mindenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom, a szívdobogás-érzés. Ez eleinte még akár kötődhet is egy-egy stresszhelyzethez, amikor nagyon a „szívünkre veszünk” egy eseményt, vagy „szíven üt” egy hír. Amennyiben azonban ez az érzés már mindenféle beazonosítható ok nélkül, rendszeresen jelentkezik, mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.
• Természetesen mindenképpen figyelmet igényel, ha úgy érezzük, rendetlenkedik a szívünk, be-bedobban, esetleg kihagy egy ütemet.
Milyen vizsgálatok szükségesek?
Elsősorban természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen teljesítménycsökkenés vagy mellkasi panasz esetén. A vizit során megismerjük a panaszokat, a kórtörténetet és az esetlegesen már szedett gyógyszereket. Innen lehet elindulni valamilyen irányba, és valószínűleg szükség lesz további vizsgálatokra is- ismerteti Vaskó doktor.
Elsődlegesen akár egészségeseknek is fontos évente a nagylabor vizsgálat, amely – addig esetleg rejtve maradó - problémákra világíthat rá, amelyek a tünetek hátterében állhatnak. A laboreredmények értékelése után kiderülhet, hogy a nyugalmi EKG-n túl szükség van-e terheléses EKG-ra. Vannak olyan betegségek ugyanis, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar. Az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat sokszor a szívultrahanggal lehet kimutatni.
A kivizsgálás különösen ajánlott azoknak a negyveneseknek, akik máskülönben fittnek, általában egészségesnek érzik magukat, de az említettekhez hasonló, zavaró tüneteket tapasztalnak. Korán elcsípve, minden állapot vagy betegség könnyebben kezelhető.