Húsz évvel a XX. század befejezése elõtt a világ közvéleménye úgy ítélte meg, hogy a fertõzõ betegségek már nem jelentenek olyan veszélyt az emberiségre, mint az elmúlt évszázadok folyamán. Az optimizmus arra is alapozódott, hogy éppen 1980-ban jelentette be az Egészségügyi Világszervezet: több éves sikeres járványügyi programmal felszámolták a földrõl a himlõt. Ezután azonban számtalan kellemetlen meglepetés érte az emberiséget: régi fertõzõ betegségek tértek vissza, mint például a diftéria; két évvel ezelõtt pedig egy új, titokzatos betegség, a SARS keltett pánikot.
Mikor kezdődött?
Az Egészségügyi Világszervezet 2003. március 12-én jelezte, hogy február közepe óta ismeretlen kórokozó által előidézett, súlyos légúti tünetekkel és lázzal járó megbetegedések halmozódását észlelték Hongkongban és Vietnamban. Csak később derült ki, hogy hasonló megbetegedések Kínában már 2002 novembere óta előfordultak, majd bebizonyosodott, hogy a járvány kezdő góca Kínában volt. A betegségben összességében több mint 8 ezren betegedtek meg, a halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 700-at.
Milyen a megbetegedési arány?
A járvány hírére világszerte több helyen pánik alakult ki; az érintett területeken csökkent az idegenforgalom, és mérséklődött a légi forgalom is. Bár a betegek és a halottak száma valóban riasztó, azonban figyelembe kell venni, hogy a fertőzött területeken több mint kétmilliárd ember él, s ehhez viszonyítva már nem olyan jelentős a megbetegedési arány. Az összes eset több mint 60%-át egyébként Kínában, 20%-át Hongkongban és mintegy 9%-át Tajvanon észlelték. A fertőzést a járványos területekről visszatérők Európa tíz országába hurcolták be, összesen 35 megbetegedést okozva. Jó hír, hogy az importált megbetegedések az európai országokon belül nem terjedtek tovább.
A súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttest angol nevének rövidítése alapján SARS-nak nevezik. Eleinte azt hitték, hogy a megbetegedéseket egy új influenzavírus okozza, később azonban széles körű virológiai vizsgálatokkal viszonylag rövid időn belül kiderítették, hogy az úgynevezett koronavírus egy új típusa felelős a megbetegedésekért.
Járványügyi vizsgálatokkal bizonyítást nyert az is, hogy a vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a fertőződéshez igen szoros kontaktus szükséges a beteg váladékaival. Ez magyarázza azt a tényt, hogy az első megbetegedettek között az egészségügyi dolgozók nagyobb számban voltak találhatók, hiszen az átlagosnál nagyobb kockázatnak voltak kitéve. Ráadásul eleinte még nem volt ismert, hogy a vírus milyen módon terjed, és hogy munkavédelmi előírások betartásával, megfelelő védőeszközök szakszerű használatával megelőzhető a fertőződés.
Melyek a jellemző tünetei?
Az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal időközben közös állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy a járvány által érintett területekről származó áruk, termékek vagy az állatok révén a vírus nem terjed. Ebből következik, hogy a közhiedelemmel szemben a kínai éttermekben való étkezés és a kínai piacokon való vásárlás nem jelent veszélyt.
A SARS tünetei a fertőzést követő 2-6, maximum 10 napos lappangási idő után a következők: hirtelen kezdődő, 38 °C-ot meghaladó láz hidegrázással, borzongással, melyhez fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet társul. Később száraz köhögés, esetenként súlyos, nehéz légzés (fulladási veszély) lép fel, melyet gépi lélegeztetéssel szükséges ellensúlyozni, s a betegek egy részében úgynevezett atípusos tüdőgyulladás alakul ki. Az elhalálozottak elsősorban a 60 év feletti korosztályokból kerültek ki.
A SARS tüneteinek előfordulásakor fontos kérdés, hogy járt-e a megbetegedett tíz napon belül fertőzött országban, illetve találkozhatott-e ezen időn belül valahol SARS-ban megbetegedettel, hiszen tüdőgyulladást számtalan hazai kórokozó is okozhat.
Hogyan ellenőrzik az utasokat?
A SARS elleni védekezést a megbetegedések kezdete óta az Egészségügyi Világszervezet irányítja, koordinálja. Ennek során azt kérte a járvány által érintett országoktól, hogy repülőtereiken szigorúan ellenőrizzék az elutazókat, vizsgáltassák meg, hogy nem lázasak-e, és a betegségre gyanúsakat ne engedjék elutazni. Ez a javaslat az érintett országokban világszerte megvalósult és megvalósul. A szervezet fennállása óta először olyan javaslatot is tett, hogy meghatározott konkrét fertőzött területekre tervezett utazásokat az érintettek lehetőleg halasszák el.
Miután Magyarországnak is számolnia kellett a SARS-fertőzések esetleges behurcolásával, elfogadva az Egészségügyi Világszervezet javaslatait, az országos tiszti főorvos hamar intézkedett a megfelelő hazai felkészülésről. Ennek részeként a Ferihegyi repülőtéren az érkező utasok folyamatosan tájékoztatást kaptak a SARS-ról, és felhívták a figyelmüket, hogy ha fertőzött területen voltak, és tíz napon belül a SARS-ra jellemző tüneteik lennének, forduljanak azonnal orvoshoz.
A járvány 2003 nyarán ért véget, ám a tavalyi év elején Kínában újabb megbetegedéseket regisztráltak, a járvány további kiújulásának megakadályozásaképpen pedig többeket karantén alá is helyeztek. A betegség elleni oltóanya ma már rendelkezésre áll, így remélhetően többé nem okozhat járványt a SARS.