A gyorsan terjedõ betegség egy kínai tartományban ütötte fel a fejét, és a WHO adatai szerint február közepéig mintegy 150 embert fertõzött meg, akik közül 9-en már bele is haltak a rejtélyes kórba. A fertõzésben érintett országok elsõsorban az olyan, Kínához közeli államok mint Hongkong, Szingapúr és Vietnam, azonban a kórokozók globális terjedését leegyszerûsítõ légi közlekedés révén már Kanadában, Németországban és Szlovéniában is regisztráltak újabb eseteket. A helyzet komolyságát jellemzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet globális riadót rendelt el az ügyben.

Hogyan terjed?

A kórokozó rendkívül gyorsan terjed: Hanoiban csupán egyetlen beteg több mint 20 kórházi alkalmazottat fertõzött meg. Mindeközben a kutatók világszerte a kórokozó azonosításán dolgoznak, és már két jelöltet is találtak. Az eddigi kutatások szerint a betegséget okozó vírus abba a kórokozócsaládba tartozik, amelynek a tagjai többek között a mumpszot vagy a bárányhimlõt okozzák.

Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint a kórokozó(k) nem terjednek a levegõben, egyik emberrõl a másikra csak nagyon közeli személyes kontaktus útján kerülhetnek át. A fertõzést csak olyan emberek kaphatják meg, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a beteg által kilélegzett levegõvel vagy a testnedveivel. Más források viszont az állítják, hogy a vírus köhögéssel vagy tüsszentéssel terjed a levegõn keresztül, és az orvosok mellett már iskolatársak és munkatársak is elkapták egymástól.

A betegség tünetei közül a híradások a magas 38 fok feletti lázat, az izomfájdalmakat, a fejfájást és torokfájást emelik ki. A megbetegedett személyeknél a 2-7 napos lappangási idõ után heveny tüdõgyulladás fejlõdik ki, ami olyan komoly légzési nehézségeket okozhat, hogy a páciensek légzését nem egy esetben csak lélegeztetõgéppel lehet biztosítani.

Szakértõk szerint az új típusú tüdõgyulladás megállapításához elengedhetetlen a mellkasröntgen, mivel csak ezen a módon lehet megkülönböztetni más olyan tüdõtájéki betegségtõl, mint például az akut hörghurut. A pontos diagnózis felállításához emellett számos laboratóriumi vizsgálatot is el kell végezni.

Óvintézkedések

A megfelelõ ellenanyag megtalálásáig jelen helyzetben a WHO csupán annyit tudott tenni, hogy felhívta a repülõtársaságok és az egészségügyi alkalmazottak figyelmét a járványveszélyre. A repülõterek ilyen szempontból különösen veszélyes helyeknek bizonyulhatnak, mivel a viszonylag kis helyen összegyûlõ különbözõ országokból, földrészekrõl érkezõ utasok könnyen továbbfertõzhetik egymást, ami akár egy világméretõ járvány kialakulásához is vezethet.

Bár a szomszédos Szlovéniában egy Vietnamból hazatérõ nõn már kimutatták a fertõzést, az ÁNTSZ szerint Magyarországon egyelõre még nem jelent meg a kórokozó. A veszély csökkentése érdekében ugyanakkor a Ferihegyi repülõtéren rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak. Ennek keretében valamennyi tüdõgyulladásgyanús utast a helyszínen megvizsgálnak, majd a feltételezett fertõzötteket a budapesti Szent László Kórházba irányítják. Ezen óvintézkedéseken túl, a TávolKeletrõl érkezõkkel pontosan ismertetik a betegség tüneteit, és tanácsokkal látják el õket, arra az esetre, ha azokat magukon is észlelnék.