Kialakulása

Az asztma kialakulásának, és a tünetek fellángolásának hátterében több tényező áll. A genetikailag arra hajlamos egyéneknél különféle környezeti tényezők, károsító ágensek hozzák létre a tüneteket. Vírusfertőzések, allergének, dohányzás, légszennyeződés, jelentősebb meteorológiai változások, fizikai terhelés, érzelmi stressz az asztma rosszabbodását idézi elő. Gyermekkorban az allergia szerepe gyakran igazolható.

Tünetek

A fentiek hatására a hörgők simaizomzata megvastagodik, görcsös állapotba kerül. A nyálkahártyában gyulladás, értágulat, duzzanat alakul ki és nehezen felköhöghető váladék termelődik. Mindez a hörgők keresztmetszetének beszűkülését hozza létre, melynek jellegzetes tünetei a köhögés, a sípoló légzés, a mellkasi feszülés, a légszomj és a fulladásérzés. A tünetek súlyossága egyénileg változó. Leggyakrabban éjszaka, illetve hajnalban jelentkeznek rohamok. Rendszerint köhögéssel, szénanáthával kezdődik. Mellkasi szorítás, nyomásérzés, kínzó köhögés, súlyos nehézlégzés, sípoló hang jellemző. A beteg állapota enyhébb esetekben spontán is javulhat, máskor csak gyógyszerek hatására. Ha az asztmás roham nem szűnik a szokásos hörgőtágító gyógyszerekre, kórházi kezelés szükséges.

Kezelés

A gyógyszeres kezelést szakorvos határozza meg a betegség súlyosságának figyelembevételével. Gyors hatású hörgőtágító szert kell alkalmazni minden esetben, ha az előzőekben részletezett tünetek lépnek fel. Az enyhe, ritkán jelentkező panaszok esetén ez elegendő.

Az előbbiekben leírt gyógyszerek mellett egyéb gyógyszerek is rendelkezésre állnak az asztma gyógyítására, melyek alkalmazása egyénileg mérlegelendő.

Tüneti napló vezetése, légzésfunkciós kontrollvizsgálatok, rendszeres ellenőrzés eredményeként az asztmás gyermek teljesen tünetmentessé válhat.

Az orvos által beállított gyógyszerekkel, az életmódbeli tanácsok betartásával a gyermek az egészségesekével egyenértékű életet élhet.