A sejtek a DNS metilációval szabályozzák a gének aktivitását, ezzel funkciójukat. A tudósok szerint ezzel a módszerrel megismerhetjük egy személy dohányzási múltját, s a dohányzás okozta betegségek előtt új terápiás kezelési lehetőségek nyílhatnak. „Fontosak ezek az eredmények, mert a metilációval szabályozza a sejt, mely gének vannak úgymond bekapcsolva, így ennek nagy jelentősége lehet a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásában” – nyilatkozta Dr. Stephanie J. London. „Miután valaki abbahagyja a dohányzást, utána még ugyanúgy látjuk a DNS állományában a hatásokat.”

A vezető halál ok háttere: tesztelje most, Ön érintett lehet-e? [1]

Az Egyesült Államokban több mint 40 millió felnőtt dohányzik jelenleg. A dohányzás vezető ok a megelőzhető betegségek és halálokok listáján, 480.000 halálért tehető felelőssé évente és több mint 16 millió amerikai szenved valamilyen dohányzás okozta betegségben. Annak ellenére, hogy világszerte csökken a dohányzók száma a dohányzásra vonatkozó törvények és mozgalmaknak köszönhetően, évtizedekkel a dohányzás abbahagyása után is nagyobb eséllyel alakul ki náluk daganatos megbetegedés, krónikus tüdőbetegség (COPD) vagy stroke.

A kutatók majdnem 16.000 résztvevő vérmintáját elemezték 16 csoportból. Nemdohányzó emberek mintájával összehasonlítva az eredményeket, a dohányzással összefüggő DNS metiláció több mint 7000 gént érintett, az ismert emberi gének egy harmadát. A DNS metilációk legtöbbje a dohányzás abbahagyása után 5 éven belül a nemdohányzók mintájára hasonlított, de néhány oldallánc még 30 év múlva is megmaradt. „A kutatás egyértelmű bizonyítékot szolgáltat, miszerint a dohányzás hosszú ideig hatással van a molekuláris gépezetünkre, ami akár 30 évet is jelenthet. Jó hír azért, hogy miután abbahagyjuk a dohányzást, a DNS metilációk legtöbbje 5 év múlva visszatér egy nemdohányzó ember szintjére, ami szerint a testünk próbálja gyógyítani magát az ártalmas dohány expozíció után” – nyilatkozta Joehanes.