James Goolnik fogorvos most a Healthista magazinnak beszélt arról, hogy milyen igazságok rejlenek a rossz lehelet mítosza mögött:

Tévhit: egy szájöblítés megmenti a helyzetet.

Sokan hiszik, hogy elég szájöblítést végezni, pedig ez tévedés. A szakember szerint ez épp ugyanolyan, mintha nem mosdanánk, csak dezodoroznánk magunkat: persze, hogy szúrós szagunk lenne egy idő után. A rossz szagok a fogak között megtapadt baktériumokból fakadnak, az alapos fogmosás és a fogselyem használata tehet elkerülhetetlen.

Tévhit: mindig tudjuk, ha rossz a lehetünk.

Ez sajnos tévedés: az emberek 95 százaléka nincs tisztában azzal, ha szájszaga van. A probléma abból fakad, hogy nem hirtelen lesz rossz a lehetünk, hanem a probléma fokozatosan alakul ki, ezért mire igazán szörnyű a helyzet, gyakorlatilag hozzászoktunk.

Tévhit: bizonyos ételek miatt lett rossz a lehetünk.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha letesszük a halat, a fokhagymát, a hagymát a randi, állásinterjú előtt, semmi gond nem lehet. Ami azt illeti, ezek az ételek valóban hatással vannak a szájszag kialakulására, de hatásuk hamar elillan. Aztán trükkök is léteznek: ha szívószállal isszuk a kávét, nem tapad a nyelvhez az ital, és leheletünk is frissebb marad.

Tévhit: Hasznos, ha reggeli után fogat mosunk.

A szakemberek szerint bölcsebb, ha ébredés után mosunk fogat, nem a reggelit követően. A legtöbb ember ugyanis savasat eszik vagy iszik reggelire – például narancslét – ami érzékenyebbé teszi a fogakat a dörzsölésre.