A New York-i Binghampton University kutatása az első, ami a terhesség alatti szeszfogyasztás hosszútávú, generációkon átívelő hatását vizsgálja. Korábban a szakembereket csak az érdekelte, hogy milyen hatással van a magzat méhen belüli fejlődésére, illetve későbbi életminőségére a terhesség során elfogyasztott alkohol, de most kiderült, hogy sajnos a későbbi generációk is szenvednek emiatt, hiába nem közvetlenül érintette őket a probléma. “A kutatókat meglepte az eredmény, ezért fontos, hogy a közeljövőben feltérképezzük azt is, hogy pontosan hogyan, milyen módon öröklődik ez a hatás generációról generációra. Egyértelmű ugyanis, hogy a szesz hatással van a genomra és az epigenomra, vagyis a génmódosulások ellenőrzéséért felelős molekulákra” – mondja a kutatást vezető Dr Nicole Cameron, pszichológia adjunktus.

Cameron és csapata a fenti konklúzióra patkánykísérletek segítségével jutott. A vemhes rágcsálók négy napon keresztül egy pohárnyi bort kaptak, abban az időszakban, ami az embereknél a terhesség második trimeszterének felel meg. A kontrollcsoport ez idő alatt vizet kapott. Mikor aztán a patkányok elérték a serdülőkort, a hímek alkoholrezisztenciáját tesztelték oly módon, hogy alkoholt kaptak nagy dózisban fecskendőn keresztül. Ennek hatására aztán eldőltek, elájultak, és kiderült, hogy az anyai szeszfogyasztás nagyban befolyásolta az alkoholrezisztencia mértékét. “A további felmérések során kiderült, hogy ez a rezisztencia nem csak az első, alkoholban fogant generációra érvényes, hanem a további három generációra is, hiába nem érte őket alkoholos hatás a méhben” – foglalta össze a lényeget dr. Nicole Cameron.