“Azt eddig is tapasztaltuk, hogy a gyógyszerhasználat a delírium kialakulását nagyban befolyásolja, de az antibiotikum fontos szerepére csak a közelmúltban figyeltünk fel. A delíriumos betegek kivétel nélkül járulékos betegségekkel is küzdenek, általában otthonokban ápolják őket, és lényegesen korábban halnak, mint delirium nélkül élő társaik. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a zavart állapot kialakulásának potenciális kiváltó okairól minél többet tudjunk” – összegzi a lényeget a kutatást vezető Dr. Shamik Bhattacharyya, a Harvard Medical School munkatársa.

Köhögős a gyerek? Itt a legújabb terápia!>>> [0]

A kutatás során 391 páciens esettanulmányát vizsgálták, hét évtizeden keresztül. Ezek a betegek éveken többször is át részesültek antibiotikum-kúrában, és idővel a delírium tüneteit kezdték mutatni. A kutatásban 54 különböző antibiotikum vet részt, amely 12 különböző osztályú összetevőből állt, de a leggyakrabban használt cefepim és penicillin is köztük volt. A kutatásban résztvevők 47 százaléka hallucinált, 14 százalékuk rohamot kapott, 15 százalékuk önkéntelen izomrángásokról számolt be, míg 5 százalék teljesen elvesztette kontrollját a teste fölött. Az esetek 70 százalékában az EEG-vizsgálat is abnormális agyi aktivitást mutatott. Kiderült továbbá, hogy a delíriumos betegek 25 százaléka veseelégtelenséggel is küzdött. A Neurology című szaklapban megjelent kutatás vezetői abban bíznak, hogy a további kutatások bizonyítják, hogy ezek a tünetek milyen szinten hozhatók összefüggésbe az antibiotikum-használattal.