Légúti tüneteket okozó ételek

Bizonyos ételek hisztamin tartalma magas, más ételek pedig a szervezet hisztamin termelését fokozzák. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a hisztamin intoleranciás beteg, ha ezeket az ételeket elfogyasztja, kellemetlen tünetek megjelenését fogja tapasztalni. Hasfájás, hasmenés, fejfájás, hányás a leggyakoribb panasz – sorolja dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. „ A visszatérő tünetektől szenvedő betegek idővel összefüggésbe hozzák a gyomor-és bélrendszeri panaszokat valamilyen étel elfogyasztásával, megfigyelik melyik fogás után jelentkeztek a tüneteik, így előbb-utóbb sikerül a tettest beazonosítani. Az viszont sokkal kevésbé nyilvánvaló, hogy bizonyos élelmiszerek légúti tüneteket is okozhatnak, pedig a krónikus orrfolyás és orrdugulás hátterében is megbújhat hisztamin intolerancia, ami ritkán, de asztmás rohamot is kiválthat.”

Paradicsomtól, sajttól és vörösbortól orrdugulás?

A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, mely részben a szervezetben termelődik, illetve bizonyos élelmiszerek is tartalmazzák eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a hisztamin szint mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a diamino-oxidáz (DAO) enzim csökkent, vagy hiányzó működése miatt a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően. Ezt a jelenséget hisztamin intoleranciának nevezzük. A hisztamin mértékét növeli az alábbi ételek fogyasztása: halak, pácolt húsok, alkohol (különösen a vörösbor), sajtok, savanyú káposzta, padlizsán, ketchup, citrusfélék, papaya, eper, ananász, dió, mogyoró, paradicsom, spenót és csokoládé.

Az antibiotikumok is felerősíthetik a hisztamin intoleranciás tüneteket

Dr. Balogh Katalin elmondta, hogy az elhúzódó orrfolyással, orrdugulással orvoshoz forduló betegeknél a hisztamin intolerancia által okozott tünetek gyakran keverednek a téli időszakban egyébként is gyakori meghűléses, légúti fertőzések által okozott panaszokkal. „Ha a beteg meglévő hisztamin intoleranciás tünetei –orrfolyás, orrdugulás- mellé légúti fertőzés is társul, a panaszok függvényében a kezelőorvos antibiotikumot írhat fel a betegség kezelésére. A helyzet ilyenkor gyakran tovább súlyosbodhat, bizonyos gyógyszerek ugyanis hisztamin felszabadítók, vagy gátolják a DAO enzim működését, így a tünetek tovább fokozódhatnak. A cefuroxim, cefotiam, izoniazid, pentamidin, klavulánsav és klorokvin antibiotikumok mellett bizonyos nyákoldó hatóanyagok is – acetilcisztein és ambroxol is ebbe a csoportba tartoznak.”

Diéta, enzimpótlás és körültekintő gyógyszerszedés

Dr. Balogh Katalin fontosnak tartja megjegyezni, hogy a felsorolt tünetek más betegségek tünetei is lehetnek. Ezért ki kell vizsgálni, hogy valóban enzimhiány, hisztamin érzékenység áll-e a panaszok hátterében, mielőtt valaki diétázni kezdene. „A kivizsgálás azért is fontos, mert a panaszok sok esetben hasonlatosak az allergia (légúti , illetve étel) tüneteihez, ezért ál allergiának is nevezik. Fontos elkülöníteni, ami sokszor nem egyszerű.” A főorvosnő elmondta, hogy a hisztamin intolerancia kimutatása vérvizsgálattal lehetséges. A tünetek megszűnéséhez diétát kell tartani, a magas hisztamin tartalmú ételeket kerülni, illetve a hiányzó enzim tablettával történő pótlására is van lehetőség. Bármilyen gyógyszer bevétele előtt pedig meg kell győződni arról, hogy nem hisztamin felszabadító, illetve nem gátolja a DAO enzim működését. Amennyiben szükséges, a kezelőorvossal konzultálni kell a gyógyszer cseréjéről, lehetőleg olyan hatóanyagot választva, ami nem fokozza a hisztamin intoleranciás tüneteket.