Életveszélyes vérrögök

A véralvadási folyamata igen bonyolult rendszeren keresztül valósul meg, mely során fontos, hogy ne csússzon át a mérleg nyelve sem a fokozott vérzés, sem pedig a túlzott alvadás irányába. Ez utóbbi esetben ugyanis könnyen vérrögök keletkezhetnek, melyek, ha a mélyen fekvő vénákban alakulnak ki, akkor mélyvénás trombózist okoznak. Amennyiben a vérrögök, vagy azok egyes részei leszakadnak, akkor a véráramba kerülve tüdőembólia is kialakulhat, ami a súlyosságtól függően akár hirtelen halállal is járhat. A mélyvénás trombózis főbb rizikófaktorai a vénás keringési rendellenességek, bizonyos daganatok, hormonális fogamzásgátlók, műtétek (pl. csípőműtét), várandósság, gyermekágyi időszak, valamint a genetika. Már régóta ismert tény, miszerint a vérrögök kialakulása sokszor genetikai mutációhoz köthető, melyek közül a leggyakoribb az V-ös faktor Leiden mutációja, az MTHFR mutáció, valamint az alacsony Proten S szint. Ezek megléte jelentősen megnöveli a trombózis rizikóját (főleg, amennyiben homozigóta formáról van szó). De ezeken kívül még számos örökletes trombózisforrás van: a Prothrombin gén mutációja a Protein C, illetve az antithrombin-III hiánya, valamint néhány fibrinolízis-gátló csökkent aktivitása.

A genetika átka

Tanulmányok szerint amennyiben az egyik testvérnél előfordult mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, úgy dupla annyi az esély arra, hogy a másik testvérnél/testvéreknél is előjön a probléma. Sőt, ha két testvért is kezeltek vérrögökkel, akkor a veszély már 50-60-szoros! Megfigyelték továbbá, hogy bár az állapot nagyjából fele-fele arányban fordul elő a nőknél és a férfiaknál, ám a gyengébbik nem tagjai inkább a fiatalabb években vannak veszélyben (40 év alatt), míg a férfiak 50 év felett. Fontos tudni, hogy a rizikó nem csupán a testvérek esetében emelkedik meg, hanem akkor is, ha szülőknél, illetve nagyszülőknél alakult ki trombózis! (A családilag halmozott, örökletes trombózisok öröklődése pontosan olyan mechanizmusok szerint folyik, ahogyan azt 150 éve Gregor Mendel bencés szerzetes a cukorborsóval végzett kitűnő és maradandó kísérleteiben leírta)- teszi hozzá prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Genetikai vizsgálattal és helyes életmóddal megelőzhető

Ma már szerencsére korszerű vizsgálatokkal meg lehet állapítani, hogy kinek van genetikai hajlama a trombózisra (trombofília). Ez egy vérvizsgálattal kiszűrhető, így ha az orvos úgy látja, fokozott rizikóval bír, akkor megelőző gyógyszeres kezelést írhat elő. Ez természetesen függ a trombofília súlyosságától, egyéb hajlamosító tényezők meglététől (pl. várandósság, gipsz, daganat), esetleges korábbi trombózistól. Amennyiben valóban fokozott hajlama van, ám a veszély szinte minimális, úgy megfelelő életmódot (sok folyadék, túlsúly leadása, rendszeres mozgás) és kompressziós harisnya viselését javasolhatja a szakember.