A Nature június 18-i számában megjelent eredmények lehetséges magyarázattal szolgálnak a pszichoterápiák sikerére, amelyek során a betegeket arra ösztönzik, hogy idézzék fel kellemes élményeiket. A felfedezés az emlékeket tároló agysejtek manipulálása révén új utat is nyithat a depresszió kezelésében. A kutatók úgy vélik, hogy ez a fajta célzott megközelítés kevesebb mellékhatással járhat, mint a jelenleg használt antidepresszáns gyógyszerek, amelyek az egész agyra gyakorolnak hatást.

2012-ben Susumu Tonegawa, Xu Liu és munkatársaik a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) arról számoltak be, hogy fel tudják címkézni és újra tudják aktiválni azoknak az agysejteknek a csoportjait, amelyek meghatározott emlékeket tárolnak, melyeket a szakértők engramoknak neveztek el. Nemrég pedig azt mutatták ki, hogy hamis emlékeket is be tudnak ültetni, és képesek egy bizonyos emlék érzelmi asszociációit pozitívról negatívra változtatni, és fordítva.

Új kutatásukban megpróbálták kideríteni, hogy a meglévő emlékek újraaktiválásának képességét fel tudják-e használni a depresszió kezelésében. Ehhez először kellemes élménynek tették ki az egereket, ami a hím állatok esetében egy nősténnyel együtt töltött idő volt. Ez idő alatt az emlék engramot kódoló sejteket a hippokampuszban egy fényérzékeny proteinnel címkézték, amely kék fény hatására aktiválja az idegsejtet.

Miután létrehozták a pozitív emléket, a kutatók krónikus stressz behatásával depressziós tüneteket váltottak ki az egerekben. Ezek az egerek a depresszióban szenvedő emberekhez hasonló tüneteket mutattak, például könnyen feladták a próbálkozást, amikor nehéz helyzettel kerültek szembe, és nem élvezték azokat a tevékenységeket, amelyeket mások általában élvezetesnek tartanak. Amikor azonban a kutatók az egereket olyan helyzetekbe juttatták, amelyek ezeket a tüneteket voltak hivatottak tesztelni, kimutatták, hogy drámai mértékben javíthatók a tünetek azoknak az idegsejteknek az újraaktiválásával, amelyek a múltbeli kellemes élményt raktározták. Ezek az egerek ugyanúgy kezdtek viselkedni, mint azok, amelyek soha nem voltak depressziósak, de csak addig, amíg a kellemes emlék aktiválva maradt.

Egy másik kísérletsorozatban a kutatók azt tapasztalták, hogy hosszabb távú hatást érhetnek el azzal, ha öt napig, naponta kétszer 15 percig aktiválják újra a pozitív emléket tároló sejteket, mielőtt az egereket a depressziós viselkedést vizsgáló tesztnek vetik alá. Ezúttal az emlékeket nem aktiválták újra a teszt közben, az egerek azonban mégis ugyanúgy viselkedtek, mint azok az állatok, amelyek soha nem voltak depressziósak. A kutatók rájöttek, hogy az ismételt memória-aktiválás új agysejtek kialakulását váltotta ki a hippokampusz gyrus dentatus nevű területén. Ez azonban nem következett be a rövid aktiválások esetén, amelyeket a teszt közben végeztek. Ehelyett a depressziós viselkedést a hippokampuszban, az amygdalában és a nucleus accumbensben lévő engram sejteket összekötő „áramkör” aktiválása győzte le.