A sokat tévéző, videójátékozó vagy internetező kamaszoknál és felnőtteknél nagyobb az életminőséget jelentősen rontó szorongásos zavar kockázata. A szorongás bizonyos mértékben normális reakció az olyan élethelyzetekben, mint például egy vizsga, egy új munkahely vagy bármilyen váratlan szituáció. A szorongásos zavar viszont gyakori, felesleges és indokolatlan választ jelent a mindennapi történésekre. A tünetek főleg szívdobogásban, légzési nehézségekben, izommerevségben és fejfájásban nyilvánulnak meg. A panaszok sűrűbben jelentkeznek azoknál, akik szeretnek elterülni a kanapén – tették hozzá a szakértők. A passzív életmódhoz ráadásul magasabb elhízás-, szívbetegség-, cukorbetegség- és csontritkulás-kockázat társul. „A szorongás napjaink társadalmának egyre elterjedtebb problémája, ami párhuzamos az ülő életmód népszerűbbé válásával. Éppen ezért érdekelt minket, hogy van-e összefüggés a kettő között” – magyarázta Megan Teychenne, az ausztrál Deakin University Centre for Physical Activity and Nutrition Research munkatársa. „Miután pozitív kapcsolatot figyeltünk meg az ülő életmód és a depressziós tünetek között, indokoltnak láttuk, hogy megvizsgáljuk az ülő életmód és a szorongásos panaszok kapcsolatát is” – tette hozzá a szakember.

A kutatócsoport kilenc korábbi tanulmányt vett górcső alá, melyek az ülő életmóddal és a szorongással foglalkoztak. Sikerült bebizonyítani, hogy a hosszas ücsörgés növeli a szorongás kialakulásának veszélyét. Az egyik felmérésnél például a gimnazisták 36 százaléka napi két óránál többet töltött a képernyő előtt, és a kockázat náluk is jelentősen magasabb volt. Az összefüggés hátterében alvási nehézségek, a társasági élet háttérbe szorulása és a negatív egészségügyi hatások állhatnak.