A meditáció és a mindfulness mentális betegségek kezelési módjaként önmagában is mániás zavart, depressziót, hallucinációt és pszichózist okozhat – derül ki amerikai és brit tanulmányokból, amelyeket a könyv szerzői felhasználtak. Az egyik kutatás szerint például egy meditációs táborban a résztvevők háromötöde tapasztalt legalább egy mellékhatást, beleértve a pánikot, a depressziót és a zavartságot. Ráadásul minden tizennegyedik ember „súlyos mellékhatásról” számolt be Miguel Farias, a Coventry Egyetem munkatársa, illetve Catherine Wikholm, a Surrey Egyetem szakértője. Dr. Farias „botrányosnak” tartja, hogy eddig egy alapos kutatás sem szólt a meditáció negatív hatásairól. „Az általános közvélekedés szerint a transzcendentális meditáció és a mindfulness is csak jótékony lehet. Ez szűklátókörű álláspont. Hogyan is létezne befelé fordulásra és az érzékelés megváltoztatására alkalmas technika lehetséges mellékhatások nélkül? A válasz természetesen az, hogy nem létezhet” – nyilatkozta a kutató, aki az említett könyv szerzője is egyben.

A következtetés alapját képező másik kutatáshoz hét börtön rabjai vettek részt heti egyszer másfél órás mindfulness kurzuson, majd a kognitív funkcióikat is megmérték. Az eredmények szerint a rabok hangulata javult és csökkent a stressz-szintjük is, ám épp olyan agresszívek maradtak, mint előtte. „Nehéz kiegyensúlyozott képet kialakítani, hiszen a média tele van a meditáció és a mindfulness pozitív hatásait taglaló cikkekkel” – fűzte hozzá Wikholm. A The Lancet című szakfolyóiratban egyébként a múlt hónapban jelent meg egy értekezés arról, hogy a meditáció hatékonysága a modern gyógyszerekével vetekszik a depressziós betegek kezelésében.