Aznap, amikor a kullancscsípések történtek, az asszony még semmi furcsát nem vett észre, ám néhány nap múlva elviselhetetlen fájdalom tört rá. Amikor a fájdalomtól már szinte mozdulni sem bírt, orvoshoz fordult, ahol erős fájdalomcsillapítót kapott, majd egy pár mankóval hazaküldték. Otthon próbálta leplezni, hogy továbbra is rettenetes fájdalmak gyötrik, ám dolgozni képtelen volt bemenni, így lánya végül ismét orvost hívott hozzá, aki morfium injekcióval enyhített a kínjain.

Néhány nap elteltével Claire arra ébredt, hogy nem érzi az arcát, képtelen kinyitni a száját, sőt mosolyogni sem bír. A háziorvosa elvégzett rajta néhány vizsgálatot és megállapította, hogy úgynevezett Bell bénulása van, ami hirtelen fellépő arcizombénulással jár. Ez a betegség általában két hét alatt magától elmúlik, ám a 43 éves anyának még hat hónap elteltével sem javult az állapota. Végül elvégeztek néhány vértesztet, és kiderült, hogy valójában Lyme-kórral fertőződött meg az asszony, akinek csupán ekkor jutott eszébe az a több hónappal azelőtti eset, amikor megcsípték a kullancsok. Ekkor már világosság vált, hogy nyilván ez a fertőzés váltotta ki a Bell bénulást is, így a nő azonnal antibiotikumos kezelésben részesült és két hétre kórházba vonult. Noha a Lyme-kórból sikeresen kikezelték, az arca még mindig nem volt az igazi, ezért fizioterápiával igyekeztek gyorsítani a felépülésén. Claire még ma sem érzi magát 100 százalékosnak, bár lassan képes megmozdítani az arcizmait. Abban bízik, története sokak figyelmét felhívja arra, hogy komolyan kell venni a kullancscsípést, hiszen sosem lehet tudni, milyen súlyos következményei lehetnek egy ilyen esetnek.