Életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük. Nemcsak a hétvégi lustálkodás létfontosságú tehát, hanem az élelemmel és a vízzel együtt maga a hétköznapi pihenés is. Az alvással töltött órák számából tehát következtetni lehet az általános egészségi állapotra. Korábbi kutatások bebizonyították, hogy a kialvatlanság növeli az elhízás, a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatát, valamint csökkenti a várható élettartamot.

A szükséges alvásmennyiség meghatározására ezúttal egy 18 szakértőből álló csoport ült össze – akik között alvás-, anatómiai, pszichológus, gyermekorvos, ideggyógyász, gerontológus és nőgyógyász specialista is helyet kapott. A szakemberek két évig dolgoztak az új irányelveken. „A legfontosabb, hogy eredményeink alapján egyeseknek több vagy kevesebb alvásra lehet szükségük, mint ahogy eddig gondolták. Az intervallumon szélsőségesen kívül esők pedig súlyos következményekkel nézhetnek szembe hosszú távon” – írták a szerzők. Az általuk megállapított alvásmennyiségek a következők: Újszülötteknek (0-3 hónap): az eddigi 12-18 órás ajánlással szemben 14-17 óra. Csecsemőknek (4-11 hónap): 14-15 óra helyett 12-15. Kisgyermekeknek (1-2 év): 12-14 óra helyett 11-14. Óvodásoknak (3-5 év): 11-13 óra helyett 10-13. Iskolásoknak (6-13 év): 10-11 óra helyett 9-11. Kamaszoknak (14-17 év): 8,5-9,5 óra helyett 8-10. Fiatal felnőtteknek (18-25 év): 7-9 óra, új korkategória. Felnőtteknek (26-64 év): 7-9 óra, nem változott. Időseknek (65 évtől): 7-8 óra, új korkategória.