A rendellenességet a hippokampuszban, a légzést, a szívfrekvenciát és a testhőmérsékletet befolyásoló agyi területen mutatták ki. Az abnormalitás meggátolhatja az agyat abban, hogy megfelelően szabályozza a légzést és a szívfrekvenciát alvás közben, illetve az éjszaka bekövetkező rövid ébredések alatt. „Ez a rendellenesség a bölcsőhalál kockázatának teszi ki a csecsemőket” – összegezte az eredményeket a kutatás vezetője, Dr. Hannah Kinney, a Harvard orvosi karának professzora. Kinney ugyanakkor azt is hozzátette, mivel ez az abnormalitás első megfigyelése, egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy ez a rendellenesség valóban a bölcsőhalál oka. Mielőtt ezt kijelenthetnénk, a kutató szerint először ki kell deríteni, mi okozza a rendellenességet, és meg kell határozni, hogy önmagában okozhat-e bölcsőhalált.

Az Acta Neuropathologica november 24-i számában megjelent kutatás során a szakértők Kinney vezetésével 153 olyan csecsemő agyából származó mintákat elemeztek, akik 1991 és 2012 között haltak meg hirtelen és váratlan módon. A halálozásokat két csoportra osztották, az elsőbe a megmagyarázhatatlan, a másikba pedig az ismert eredetű, például fertőzés, baleset, gyilkosság vagy oxigénhiány miatt bekövetkezett halálozások tartoztak. Az eredményekből az derült ki, hogy a megmagyarázhatatlan okból elhunyt csecsemők 41,2 százalékában volt megfigyelhető a rendellenesség a hippokampusz gyrus dentatus részén, míg ez az arány csak 7,7 százalék volt a megmagyarázható okból elhunyt csecsemők körében. A bölcsőhalál következtében meghalt 86 csecsemő közül 43 százalékban figyelték meg a rendellenesség jelenlétét. Ez a gyrus dentatusban bekövetkező változás arra utal, hogy probléma merült fel a fejlődésben valamikor a magzati időszakban, vagy a születés utáni hónapokban.