A gasztrikus organoid elnevezésű, laboratóriumban előállított szövet olyan sejtcsoportokból épül fel, amelyek a gyomor miniatűr változatai. Ezeket pluripotens őssejtekből hozták létre, amelyeket rávettek arra, hogy gasztrikus sejtekké alakuljanak át.

A sokoldalú pluripotens őssejteket óriási tudományos érdeklődés övezi, mert sokan azt remélik, hogy ezek lehetnek a régóta vágyott forrásai a laboratóriumban előállított transzplantációs szöveteknek. A sejtek forrásai közé tartoznak a korai szakaszban lévő embriókból származó őssejtek, valamint azok a felnőtt sejtek, amelyeket újraprogramoznak fiatal állapotukra. Ez utóbbiakat nevezik indukált pluripotens őssejteknek (iPS). A kutatási területen azonban számos problémával kerültek szembe a szakértők. A fő nehézséget az okozza, hogy nehéz rávenni a sejteket a differenciálódásra, vagyis arra, hogy bizonyos szervek sejtjeivé alakuljanak.

A Nature szaklapban közzétett mostani kutatás során azokat a kémiai lépéseket azonosították, amelyek az embrionális fejlődés közben mennek végbe, amikor a sejtek a gyomrot alkotó speciális sejtekké alakulnak. E lépéseket aztán a szakértők leutánozták a Petri-csészében, így a pluripotens őssejtek a légutakat és a gyomor-bélrendszert felépítő endodermális sejtekké váltak. Ezeket aztán biokémiailag rávették arra, hogy váljanak antrum sejtekké, a gyomor azon szakaszának sejtjeivé, amely a nyálkahártyát és a hormonokat választja ki.

Az egyelőre kezdeti stádiumban lévő organoidnak még sok időre lesz szüksége ahhoz, hogy a teljesen kifejlett gyomrot pótolhassák vele. A korai egérkísérletek azonban azt mutatják, hogy egy szép napon lehetővé válhat, hogy a gyomorfekély okozta lyukakat be lehessen foltozni velük. Az egyik legelső kísérletben a kutatók arra használták fel az organoidokat, hogy kiderítsék, hogyan fertőzi meg a notórius fekélyt okozó Helicobacter pylori a gyomor nyálkahártyáját alkotó sejteket.