Ezt a forradalmi felfedezést azután tették a tudósok, hogy rájöttek, az ADHD-ban szenvedő gyerekek és tinédzserek agya lassabban fejlődik, mint a hasonló korú egészséges fiataloké. Ez azt jelenti, hogy az alapvető fontosságú agyi hálózatok közti és azon belüli kapcsolatok kevsébé fejlettek - ez segíthet megmagyarázni, hogy az ADHD-ben szenvedőknek miért esik nehezükre a koncentráció.

Az agyi hálózatok egy sor idegi elérési útvonalból állnak, amik az agy fejlődése során alakulnak ki. Az egyes hálózatok felelnek a különböző folyamatok felügyeletéért - például a képek feldolgozásáért vagy az emlékek visszaidézéséért. Például ha látunk egy fényképet, akkor az egyik idegi elérési útvonal fogja feldolgozni a vizuális ingereket, egy másik pedig felidézi a fényképpel kapcsolatos emlékeket.

A kutatók szerint az ADHD-s gyerekek agyában kevésbé fejlettek bizonyos agyi hálózatok (elsősorban a belső gondolatokért, vagyis az álmodozásért, és a külső feladatokra való koncentrálásért felelős területek), ez pedig megmagyarázhatja, hogy a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban szenvedőket miért olyan könnyű kizökkenteni, és hogy miért esik nehezükre koncentrálni. A tudósok úgy vélik, hogy már a legegyszerűbb agyi képalkotó eljárások is alkalmazhatók az ADHD diagnosztizálására, és annak ellenőrzésére, hogy a páciens mennyire reagál jól a kezelésre. Jelenleg az ADHD diagnosztizálása csakis a kevésbé megfogható tünetek és a szülők beszámolója alapján történik, tehát egyelőre nincs olyan biomarker, amivel objektívan azonosítani lehetne a betegséget.

A mostani kutatás során a Michigan Orvosi Egyetem tudósai 275 ADHD-ben szenvedő és 48 egészséges gyerek és fiatal agyi leleteit vizsgálták meg számítógépes elemzés segítségével. Az adatok alapján megállapították, hogy az ADHD-s fiatalok agyában kevésbé voltak fejlettek az 'belső alap' és a 'feladat-pozitív' hálózatokban lévő idegi útvonalak. Ezek a felelősek a belső és külső dolgokra való összpontosításért. "Az ADHD idegi mechanizmusainak megértésén kívül reméljük, hogy az agyi leletek tanulmányozása azt a kérdést is segíthet megválaszolni, hogy hogyan lehetséges, hogy egyes gyerekek kinövik az ADHD-t, míg mások felnőttkorban is szenvednek tőle" - nyilatkozta Dr. Chandra Sripada, a Michigan Orvosi Egyetem pszichiátriai tanszékének munkatársa. "A jövőben az egyes idegi hálózatokat külön-külön is meg kell vizsgálnunk, hogy lássuk, pontosan miben különböznek, és miként maradnak el az egészséges fiatalok agyában lévő hálózatoktól." A kutatás részletes leírása a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban olvasható.