Az elmúlt években bevált módszer lett a haszonállatok (csirke, disznó) antibiotikumokkal való rendszeres kezelése. A módszer nem csupán a fertőzések ellen segített, de amellett, hogy fenntartotta az állatok egészségét, fel is gyorsította növekedésüket. Azonban ez az állapot serkentette a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását is. Az antibiotikum-rezisztencia egyre súlyosabb problémát jelent, ugyanis mivel korlátozottak az új gyógyszerek előállítását célzó lehetőségek, lassan elfogyhatnak a hatékony anyagok. Az egyik ilyen szuperrezisztens törzs a meticillin rezisztens sztafilokokkusz (MRSA), ami főként kórházi betegek között terjed, nem ritkán halálos komplikációkat okozva.

Az Amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ munkatársai szerint a lakosság egyharmada hordozza a sztafilokokkusz egyik törzsét, például orrflórájában – a normál flóra nem jár egészségügyi következményekkel, csak akkor, ha a véráramba, sebbe, tüdőbe, vagy a húgyutakba kerül. Most a Johns Hopkins Egyetem munkatársai 22 állattenyésztőnél értékelték ki az orrflóra tartalmát. Az Occupational and Environmental Medicine oldalain bemutatott tanulmány során 14 nap alatt többször vettek mintát az orrüregből, és megállapították, hogy 19 dolgozóban jelen volt a sztafilokokkusz areusz valamelyik törzse.

A munkások közül 10 esetben egyértelműen az állattenyészet volt a forrás, hat esetben rezisztens törzsek voltak jelen, egyben pedig egyértelműen az MRSA. A jelenség további elemzéseket igényel, melyek során a flóra tartalmát a dolgozók egészségügyi állapotával, a fertőzéses kórtörténettel kell összevetni.