A tudósok szerint a migrén bevezető tüneteire, vagyis a migrénaurára (azon belül is a villódzó fények formájában jelentkező látászavarokra) hajlamosak vannak a legnagyobb veszélyben. A két betegség közti kapcsolat valószínűleg a dopamin nevű ingerületvivő anyag működési zavarának köszönhető, de a tudósok igyekeztek hangsúlyozni, hogy a Parkinson-kór kockázata a migrénesek esetében azért még mindig meglehetősen alacsony.
Brit egészségügyi felmérések szerint nagyjából minden ötödik nő és minden tizenötödik férfi szenved migrénes fejfájásoktól, amik először általában fiatal felnőttkorban jelentkeznek. A migrénes fejfájás pontos oka egyelőre ismeretlen, de sokan úgy gondolják, hogy az agy ereiben és kémiai működésében bekövetkező ideiglenes változások a felelősek érte. A migrénben szenvedők nagyjából felének esetében családi halmozottság is megfigyelhető, tehát genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában. "A migrénes fejfájás férfiak és nők esetében is az egyik leggyakrabban előforduló agyi elváltozás - nyilatkozta Dr. Ann Scher, a mostani kutatás vezetője - Korábbi vizsgálatok során már sikerült kapcsolatba hozni bizonyos agyérrendszeri és szívbetegségekkel."
A dopamin működési zavara mind a Parkinson-kór, mind a nyugtalan láb szindróma (RLS) esetében megfigyelhető, és már évek óta gyanítják, hogy kapcsolatban van a migrén kialakulásával is. "Az olyan migrénes tünetek, mint a fokozott ásítozási kényszer, a hányinger és a hányás mind kapcsolatban állhatnak a dopaminreceptorok stimulációjával." "További vizsgálatok szükségesek azonban annak kiderítésére, hogy pontosan milyen kapcsolat van a Parkinson-kór és a migrén között. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a migrénesek esetében a Parkinson-kór kialakulási esélye mérhető, de rendkívül alacsony." A tudósok a mostani kutatás során összesen 5620, 33 és 65 év közötti amerikait figyeltek meg 25 éven keresztül. A vizsgálat kezdetén 3924 résztvevő egyáltalán nem szenvedett fejfájástól, 1028-an panaszkodtak rendszeres fejfájásra migrénes tünetek nélkül, 238 résztvevőnek voltak migrénes tünetei migrénaura nélkül, és 430-nak migrénaurával.
A vizsgálat ideje alatt a résztvevők rendszeres szűrővizsgálatokon vettek részt, amiken elsősorban a Parkinson-kór és a Willis-Ekbom betegség néven is ismert nyugtalan láb szindróma tüneteit keresték. A migrénaurát is tapasztaló körében 2,4 százalékos volt a betegségek előfordulási aránya, míg az egészségesek körében csak 1,1 százalék. A migrénaurások 3,6-szer gyakrabban számoltak be a Parkinson-kórra jellemző tünetekről, míg a migrénaurát nem tapasztaló migrénesek esetében 2,6-szeres volt a tünetek előfordulási esélye. Összességében a migrénaurások közül 19,7 százalék tapasztalt tüneteket, szemben a migrénaura nélküli migrénesek 12,6, és az egészségesek 7,5 százalékával.
A migrénaurát is tapasztaló nők családjában a megfigyelések szerint sokkal nagyobb arányban fordult elő Parkinson-kór, mint a fejfájást nem tapasztalók családjaiban. "Ha a további vizsgálatok is megerősítik a mostani eredményeket, akkor a migrént felvehetjük a Parkinson-kór korai tünetei közé" - nyilatkozta David Burn professzor, a Parkinson's UK nevű szervezet igazgatója. A kutatás részletes leírása a Neurology című orvosi szaklapban olvasható.