Egy aszpirin bevételekor gátlás alá kerül a prosztaglandintermelés. A gyulladás összes tünete egyszerre mérséklődik, beleértve a lázat, a fájdalmat és az étvágytalanságot is. Ám nem mindig jelent előnyt megszabadulni valamennyi panasztól – ugyanis okkal produkálja őket a szervezet. „Előfordulhat, hogy az ember meg akarja szüntetni az étvágytalanságot, viszont megtartaná a lázat. Súlyos fertőzés esetén a láz jó dolog” – magyarázta David Engblom, az egyetem oktatója, aki 11 évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, amikor azonosította a prosztaglandin E2 szerepét a láz kialakulásában. Ezek a jelzőmolekulák nem jutnak át a vér-agy gáton, aminek a feladata az agy védelme a kockázatos anyagoktól. Engblom kimutatta, hogy két enzim szintézisének útján az agy vérereiben is létre tud jönni ez a vegyület, ami aztán a hipotalamuszba, a test hőközpontjába áramlik.

A kutatócsapat korábban már papírra vetette az egyszerű folyamatot a lázzal kapcsolatban, ám eddig nem sikerült bizonyítani, mi ennek a jelentősége a való életben. A The Journal of Neuroscience című szaklapban megjelenő eredményekhez Engblom és doktorandusz hallgatója, Daniel Wilhelms COX-2 és mPGES-1 enzim nélküli egereket vizsgáltak meg, akik nem reagáltak lázzal a baktériumokra, viszont a gyulladás egyéb tüneteit ettől még mutatták. „Ezzel világossá vált, hogy lázat okozó a prosztaglandinok a vér-agy gáton belül jönnek létre” – fogalmazott Engblom.