A northamptoni fiatal nő nem edz, viszont még idegenek is gyakran megkérdezik, milyen gyakran jár konditerembe. Vicky hiába néz ki úgy a nem megfelelően tárolt zsírsejtek miatt, mint egy férfi testépítő, nem kaphat orvosi segítséget egészen addig, amíg nem rosszabbodik az állapota. A betegség rendkívül meggyötörte a várandóssága alatt, és kétségbeesetten reménykedett benne, hogy nem lánya fog születni, aki örökölheti. Szerencsére harmadjára is fia született: Isaak nyolc hónapos, Jake hároméves, Oskar pedig öt. „Reménykedtem benne, hogy nem kislányom lesz. Apukám is ugyanebben a betegségben szenved. Csípőpárnát és két melltartót kell magamra húznom, amikor kilépek az utcára, mert szeretnék nőiesebben kinézni. Voltam már házas, de elváltam, és nem hiszem, hogy valaha is találok magam mellé valakit. Ahhoz túlzottan feszengek a bőrömben” – vallotta be Vicky, akinek két nagynénje is lipodisztrófiás, csakúgy mint a családjának korábbi generációi.

A betegség szívrohamot okozhat a szívizom körül felhalmozódott zsírraktárak miatt, valamint magas vérnyomást is koleszterinszintet is eredményez. Vicky édesapja ötvenévesen kapott infarktust. „Tehetetlen vagyok, hiszen nem részesülhetek kezelésben, amíg nincsenek súlyosabb tüneteim, például nem növekszik meg a vérnyomásom vagy a koleszterinszintem” – tette hozzá a nő, aki 16 éves korában vette észre, hogy más, mint a társai. „Melltartóban voltam az öltözőben egy testnevelés óra előtt, és az egyik lány azt mondta, hogy zsír buggyant ki a kosárból, holott nagyon sovány voltam. Azóta még rosszabb a helyzet. Most már vadidegenek állítanak meg az utcán, hogy megkérdezzék, milyen gyakran gyúrok és hol. Nem az ő hibájuk, hogy nem tudnak a betegségemről. Sőt, csak bókolni akarnak, mégis nagyon bánt a dolog” – magyarázta a családanya.