A Pennsylvania Egyetem kutatói szerint ezt az magyarázhatja, hogy egyes öngyilkosságokat az álmatlanság vagy a rémálmok válthatják ki. A szakértők kimutatták, hogy az egy órára eső átlagos öngyilkossági ráta éjfél után 10 százalék, hajnali kettő és 2 óra 59 perc között pedig 16 százalékon tetőzik. Ezzel szemben az egy órára eső átlagos öngyilkossági arány reggel 6 óra és éjfél között csak két százalék. Amikor hatórás blokkokban vizsgálták az arányokat, a kutatók kimutatták, hogy az öngyilkosság gyakorisága éjfél és hajnali hat óra között 3,6-szer nagyobb a várakozásoknál. „Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a rémálmok és az inszomnia nem pusztán jelentős kockázati tényezői az öngyilkos gondolatoknak és magatartásnak, hanem már az éjszakai ébrenlét is az öngyilkosság rizikófaktorának számít” – számolt be a kutatás vezetője, Dr. Michael Perlis.

Azok a korábbi kutatások, amelyek azt mutatták, hogy napközben gyakoribbak az öngyilkosságok, a szerzők szerint nem vették számításba a népesség azon arányát, akik egy adott órában ébren vannak – a mostani kutatás során azonban ezt is figyelembe vették. Az elemzés során összesen 35 332 öngyilkosságot vizsgáltak. Dr. Perlis úgy véli, az eredmények azzal a jelentős tanulsággal szolgálhatnak, hogy az álmatlanság kezelése is egy lehetséges eszköz lehet az öngyilkosság kockázatának csökkentésében.