Az éjszakai evés szindróma hátterében azon gének hibás működése állhat, amelyek összehangolják a táplálkozási mintát az alvásival – állítják a szakértők egereken végzett kísérletek alapján. Ettől megváltozik az étkezések ideje, s a túlevés nyomán túlsúly halmozódik fel. Becslések szerint az emberek 1-2 százaléka él ezzel a szindrómával. Legfőbb tünete, hogy az egyén úgy ébred fel az éjszaka közepén, hogy evés nélkül képtelen visszaaludni. A betegséget nemrégiben vették fel az étkezési zavarok listájára, s oka egyelőre ismeretlen. Az éjszaka elfogyasztott élelmiszerek általában kalóriadúsak és egészségtelenek, aminek eredményeképpen súlygyarapodás, illetve olykor elhízás alakulhat ki.

A Cell Reports című szakfolyóiratban közzétett mostani vizsgálathoz olyan egereket vettek górcső alá, amelyeket ember „belső óra génnel” láttak el. Amikor ez a gén gátlás alatt állt, az állatok sokkal többet ettek a társaiknál abban az időszakban, amelyikben aludniuk kellett volna. A belső óráért felelőssel kapcsolatban álló egyik gén mutációi alvászavarokkal jártak: az érintett állatok sokkal többet aludtak. A kutatók szerint ezek a gének működnek együtt ahhoz, hogy az evési és az alvási minták összhangban legyenek. Bármelyikük meghibásodása esetén felborul az egyensúly. „Az emberek sokáig nem betegségként tekintettek az éjszakai evés szindrómára. Most azonban felmerül egy csomó új kérdés ezekkel a ciklusokkal kapcsolatban” – magyarázta a munkálatokat irányító Satchidananda Panda, az egyesült államokbeli Salk Intézet munkatársa.