A COPD leggyakoribb oka a dohányzás, mely az esetek 85-90%-ában játszik szerepet a betegség tüneteinek megjelenésében. A COPD lassan alakul ki: kezdetben a belélegzett füst hatására a hörgők nyálkahártyájának gyulladása alakul ki, majd a gyulladás számos kedvezőtlen, részben öngerjesztő folyamatot indít el a tüdőkben; ezek következtében a kilégzés nehezítetté válik, tüdőtágulat alakul ki - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A betegség vezető tüneteként szereplő terhelési légzési nehezítettség miatt a betegek a legtöbb esetben kerülik a testmozgást, a Respirology folyóirat közlése szerint azonban a rendszeres, mérsékelt fizikai aktivitás javíthat az állapotukon. Ismert, hogy a légzési izmok és a vázizmok izomfunkciójának javítása a COPD-s betegek terhelhetőségét, aktivitását fokozza, ezáltal a beteg életminősége is javul mind fizikailag, mind pszichésen – teszi hozzá a doktornő.

A vizsgált 550 COPD-s beteg esetében megfigyelték, hogy sportoló társaikhoz képest a fizikailag inaktív páciensek közül, kétszer annyian kerültek kórházba a betegség súlyosbodása miatt. A sportot a napi rendszerességgel, átlagosan 3 és 5 mérföld megtétele jelentette. Ez a megközelítőleg 3,2 és 8km közötti séta nemcsak az általános kondíciót, de a betegség tüneteit is kedvezően befolyásolta. A két éven át tartó megfigyelés alatt a rendszeres testmozgást végző betegek körében felére csökkent a kórházi ellátások gyakorisága.

A vizsgálatot végző orvosok szerint a lényeg a motiváció fenntartása, ebben a család, a sorstársak támogatása és a kezelőorvos is sokat segíthet. „Súlyosabb betegektől nem várunk napi 3 km-es sétát, de cél, hogy a saját távok dinamikusan hosszabbodjanak.” Dr. Potecz Györgyi szerint ahhoz, hogy a beteg egyre hosszabb távolságok megtételére legyen képes, a rendszeresség mellett fontos a megfelelő gyógykezelés beállítása is. Jelen ismereteink szerint a COPD nem gyógyítható, de a betegség okozta légszomj kezelésére ma már több lehetőség is adott. A gyógyszeres kezelés és a légzés rehabilitáció legfontosabb célja a tüdőfunkció romlásának lassítása, a betegség tüneteinek enyhítése vagy megszüntetése, illetve a fizikai terhelhetőség, és ezáltal az életminőség javítása.