A szakértők 13 fő szívritmusát kísérték figyelemmel, akiket két zárt helyiségbe ültettek. A helyiségek mesterségesen áramoltatott levegőjébe alkalmanként gyertyafüstöt kevertek. Az alanyok nem tudták, melyik fajta levegőt kapják éppen, ám gyertyafüst hatására a szívritmusuk pozitív irányban változott, tehát a keringésük hatékonyabb lett. A szívritmus változása természetes dolog, hiszen belégzéskor például egy árnyalatnyival gyorsabb, mint kilégzéskor. Ez annak az egészséges jele, hogy az agy éber állapotban figyel a szív szabályozására. Az efféle változékonyság azonban a kor előrehaladtával vagy bizonyos betegségek esetén hanyatlásnak indul. A vizsgálat eredményei szerint azonban gyertyafény hatására a folyamat javítható.
Christina Isaxon, a svédországi Lund egyetem szakértője úgy nyilatkozott, hogy a gyertyafüst koncentrációja nagyjából megegyezett egy gyertyafényes vacsora során tapasztalhatóval. Mivel a résztvevők nem látták a gyertyákat, s nem tudták, milyen levegőt lélegeznek be, a hatás nem tudható be a gyertyafény nyugtató mivoltának. Dr. Isaxon szerint az apró só- és káliumrészecskék felelnek a jótékony hatásért, amelyek a korom mellett a gyertyafüst alkotóelemei. A két anyag szerepet játszik a szívritmus szabályozásában, illetve a sejtek közötti információcserében. A mérések alapján több só keletkezik égéskor, amennyiben kisebb lángról van szó. A PhD fokozat megszerzéséért folytatott kutatás során a szakértő nem talált bizonyítékot a füst negatív hatására, bár saját bevallása szerint „nem is nagyon keresett olyat”. A gyertya lángjával egyenes arányban növekvő korommennyiséget korábban szívproblémák kialakulásáért tették felelőssé.