A Yale Egyetem orvosi karának új kutatásából az derül ki, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel szenvedhetnek agyérgörcsöt, és halhatnak meg ennek következtében, ha nagy változások állnak be a levegő hőmérsékletében, és ha magas a páratartalom. A melegebb idő ezzel szemben csökkenti a kórházi ellátás szükségességét stroke esetén, és javítja a túlélés esélyeit.

A hűvösebb idő azért válthat ki stroke-ot, mert a hideg különféle hatásokat gyakorol a szervezetünkre, például megnöveli a vérnyomást, összeszűkíti az ereket, és hajlamosabbá teszi a vérlemezkéket az összetapadásra, ezáltal fokozva vérrögképződés kockázatát. A levegő hőmérsékletének nagyarányú ingadozása rövid időn belül hasonló hatást gyakorol az emberi szervezetre. A kutatás vezetője, Judith Lichtman elmondta, hogy bár az emberek többsége nem tekinti az időjárást a stroke jellegzetes kockázatának, a mostani kutatás azt mutatja, hogy az időjárási viszonyok is beletartoznak a stroke okozta kórházi kezelések számos kockázati tényezőjébe.

A kutatás során 134 510 tizennyolc éven felüli amerikai lakost vizsgáltak, akiket 2009-2010-ben kezeltek kórházban iszkémiás stroke-kal. Ez a leggyakoribb fajta agyérgörcs, melyet az agyba irányuló vér áramlását elzáró vérrög okoz. Az adatokat összevetették a kórházi felvétel időpontjában tapasztalható időjárási és páratartalom értékekkel. Kiderült, hogy a nagyobb napi hőmérsékletingadozások és a magasabb átlagos páratartalom összefüggött a stroke okozta kórházi ellátás magasabb arányával. Az alacsonyabb éves hőmérséklet szintén összefüggést mutatott a stroke eredetű kórházi kezelésekkel és halálozással. Az átlaghőmérséklet 1 Fahrenheit fokos emelkedése körülbelül egy százalékkal csökkentette a stroke eredetű kórházi kezelés esélyét, és a halálozás valószínűségét a kórházban agyérgörcs után. A kutatók hangsúlyozták, hogy további kutatásokra lesz szükség az időjárási körülmények ok-okozati összefüggéseinek alaposabb megértéséhez, és az összefüggés hátterében álló mechanizmusok kiderítéséhez.