Az egyetem kutatócsoportja Gopikrishna Deshpande vezetésével a Brain Connectivity szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban arról számoltak be, hogy eltérések figyelhetők meg azokban az agyi kölcsönhatásokban, amelyek a tudatteória (theory of mind, ToM) agyi hálózatban vesznek részt. Ez a hálózat áll az emberek azon képességének hátterében, ami a személyes hiedelmeket, szándékokat és vágyakat kapcsolják össze más emberekével. Az erősebb tudatteóriával rendelkező személyek a kutatás eredményei szerint vallásosabbak. Deshpande szerint ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy az evolúció során az emberekben a tudatteória képességeinek fejlődése okozhatta a vallás megjelenését az emberi társadalmakban.

A vallásos hit egyedi emberi tulajdonság, amely a világ legkülönbözőbb kultúráiban megfigyelhető, még olyanokban is, amelyek egymástól függetlenül fejlődtek, például a közép-amerikai maják és az ausztrál őslakosok” – magyarázta Deshpande. „A kutatók ezért régóta feltételezik, hogy valamilyen biológiai alapja lehet a vallás kifejlődésének az emberi társadalmakban.”

Deshpande és munkatársainak vizsgálatát megelőzően egy a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban publikált korábbi kutatásban funkcionális MR-vizsgálattal képezték le magukat vallásosnak illetve nem vallásosnak valló emberek agyműködését, miközben a vallásos hit három pszichológiai dimenziójáról gondolkodtak. Az fMR-vizsgálat azt mutatta, hogy a három pszichológiai dimenzió különböző agyi hálózatokat aktivált az agyban, de az aktiválódás mértéke nem tért el a vallásos és a nem vallásos alanyok között.