A Kent Állami Egyetem kutatói több mint 500 főiskolai hallgatót kérdeztek ki mobiltelefon-használati szokásaikról, és az adatokat összevetették a hallgatók érdemjegyeivel, valamint a szorongást és a boldogságot mérő klinikai tesztek eredményeivel. Annak ellenére, hogy elismerik az okostelefonok hasznát a mai diákok életében, a kutatók úgy vélik, érdemes megvizsgálni az esetleges ártalmaikat is. Ez azért is különösen aktuális, mert a Pew Központ Internet and American Life Project (Az internet és az amerikai élet) című tanulmányából nemrégiben az derült ki, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatal felnőttek alkalmazzák leggyorsabban az életükben az új mobiltelefonos technikákat.

A Kent Állami Egyetem kutatói Andrew Lepp vezetésével a résztvevő hallgatók önbevalláson alapuló mobiltelefon-használati szokásait vetették össze összesített tanulmányi eredményeikkel. Az elemzés azt mutatta, hogy a mobilhasználat negatív összefüggésben áll a tanulmányi eredménnyel, vagyis minél többet mobilozik valaki, annál rosszabbak az érdemjegyei. A mobilhasználat a szorongással pozitív összefüggést mutatott, tehát minél többet mobilozik valaki, annál magasabb benne a szorongás szintje. Nem meglepő módon az is kiderült, hogy minél jobb egy hallgató tanulmányi eredménye, annál boldogabb, és minél nagyobb valakiben a szorongás, annál boldogtalanabb.

A szorongást és a boldogságot két közismert mérőeszközzel, a Beck-féle szorongás skálával és az élettel való elégedettség (Satisfaction with Life – SWL) indexszel mérték. A kutatók azonban azt is hangsúlyozták, hogy az eredmények nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést, tehát nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy a mobiltelefon használata vezet a szorongáshoz, a rossz tanulmányi eredményekhez és a boldogtalansághoz.