Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, melynek során az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeit, így hozva létre a szabályozás kiesésére jellemző anyagcsere-elváltozásokat. Az inzulin a szénhidrát raktározását és lebontását szabályozza, a következményes magas vércukorszint súlyos esetben rövid távon végzetes is lehet a beteg számára, azonban a hosszabb távú hatások sem kedvezőek, ugyanis elősegíti az erek elmeszesedését, vakság, veseelégtelenség, vagy perifériás idegbetegség is jelentkezhet. A megoldás jelenleg a megszorított étrend, és a külső forrásból történő inzulinpótlás.

Most Dr. Stefan Bornstein munkacsoportja azzal kísérleteznek, hogy a betegbe inzulintermelő sejteket ültetnek be, melynek eredménye az élettanival megegyező szabályozás lehetne. Mivel a donor és a befogadó közötti sejtek mintázata eltér, ezért a szövetátültetéseknél immungátló (immunszupresszív) kezelést kell alkalmazni a kilökődés megelőzése végett. A mostani módszer úttörő jellegét az adja, hogy a kutatók úgy érték el a kedvező hatást, hogy képesek voltak kihagyni az immunszupressziót. A Proceedings of the National Academy of Sciences október 28-i számában közölt módszer előnye lehet, hogy megspórolná a folyamatosan szedendő, immuncsökkentő hatású gyógyszerek szedését.

A kutatók egy félig áteresztő kamrát terveztek, ami tartalmazza a sejteket. Az eszközt egy 63 éves, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfiba ültették, akinél a betegség 54 éve áll fenn. Mivel kezdetben a sejteknek nincs érellátása és oxigénellátása, ezért 1-2 hónapig azt kívülről kellett biztosítani egy feltölthető kiegészítő segítségével. A beavatkozást követően normalizálódott a beteg inzulinszintje, emellett 10 hónappal később semmilyen arra utaló jel nem mutatkozott, hogy az immunrendszer támadólag lépne fel az új sejtekkel szemben.